Neves felpéci rézmetsző
1756. jún. 22-én született Felpécen. Szülei: Tzetter Gottfried evangélikus lelkész és Kornuch Mária. Német anyanyelvű család volt. Mire megindult Czetter művészi pályája, akkora az egész szűkebb családja kihalt. Első metszete 1786-ból való, ekkor halt meg édesanyja. Nem tudjuk pontosan hol járt iskolába, kitől tanult rajzolni, Czetter neve azonban a bécsi akadémia anyakönyvében található 1783-84-ben, ekkor már a rézmetszők szakosztályát látogatja. 1789-ben nindult meg Bécsbena "Hadi és Más Nevezetes Történetek" című magyar nyelvű folyóirat, és ennek folytatásaként 1792-ben a "Magyar Kurír", melynek Czetter Sámuel is munkatársa volt. Czetter tehát Bécsben élt, dolgozott, ott kapott megrendeléseket. Ismertebb művei: Vénusz diadalma, Széchenyi Ferenc arcképe, Nándorfehérvár ostroma, II.József a ravatalon, Esterházy Miklós, Ratió Educationis, Dávid király, Szentháromság, Krisztus a keresztfán,..
