Papp Andor betyár
Papp Andor betyár, Sobri Jóska alvezére felpéci származású volt. Néha hazajött, de ha a pandúrok megtudták, megugrasztották. Egyszer éppen itthon tartózkodott, amikor jöttek a pandúrok és menekülnie kellett. Bemenekült a Malomdombon lakó öccse házába, aki egy hordóba bújtatta, a szájába nádszálat adott és betemette búzával. A szűrét azonban megismerték a pandúrok és vallóra fogták az öccse négyéves kislányát, Évát. A kislány elárulta a betyárt, aki kiugrott a hordóból és a kerítéseken keresztül Tényő felé menekült. Útközben találkozott egy emberrel, aki gyanútlanul ruhát cserélt vele. A pandúrok elfogták az idegent, s napok múlva engedték szabadon, addig Papp Andor a Bakony valamelyik menedéket adó barlangjában pihente ki fáradalmait.
A Malató
A hagyomány szerint a Malatón állt egy csárda, és mivel erdő vette körül, szívesen látogatták a betyárok, akik a Bakonyból végig erdőben lopakodtak idáig, sőt itt is rejtve voltak. Egy sikeres rablás után megint ide jöttek zsákmányt elosztani és nagyot mulatni. A jó felpéci bortól azonban olyan cudar jókedvük kerekedett, hogy duhaj táncba kezdtek. A vad ugrálás közben levertek egy mécsest, amitől lángra kapott a berendezés, és porig égett a mulató. Arról nem szól a történet, hogy a betyárok és a kocsmáros ki tudtak-e menekülni az épületből. A csárda romjai ma is megvannak. Állítólag e helyhez közel volt Öreg-péc középkori falu.
A Határszilfa
HatárszilfaA Határszilfa Felpéc és Kispéc határát jelölte hosszú évekig, amíg fel nem gyújtotta valaki. Egy több 100 éves szilfaerdő utolsó mementójaként állt büszkén a határon. Törzsét egy osztálynyi gyerek tudta átölelni. Többen úgy tudják, hogy a fa alá betyárokat temettek. Az egyik történet szerint elfogtak a pandúrok két híres betyárt, és bírósági eljárás nélkül maguk döntöttek sorsukról, és azonnal felakasztották mindkettőt. Másik történet szerint két betyár jó zsákmányra tett szert, és a fa alatt megpihentek. Kezdték szétosztani az elrabolt pénzt és holmikat, osztozkodás közben azonban összevesztek, verekedtek, talán még fegyverhez is nyúltak. Úgy agyba-főbe verték egymást, hogy mindketten elvéreztek. Később a falubeliek a fa alá temették el őket.
Törisvár
A Törisváron - mondják - tövisből épült vár állott a tatárjárás idején. A felpéciek építették menedékül, mivel híre jött, hogy a tatár-mongol sereg kegyetlenséggel támadja a falvakat. Jól gondolkodtak, mert a pusztához szokott sereg nem kedvelte a hegyeket, nyílvesszői pedig elakadtak a tövisből, ágakból font védőfalakban. A réseken viszont a védekezők remekül tudtak célozni és kilőni a nyilaikkal. A tövisvárból később Törisvár lett. Más magyarázat szerint Győr elővára lehetett a Sokoró kiemelkedő csúcsán, melyet a törökök Győr ostromakor romboltak le. Ezt a pusztítást nevezték törésnek, és hívták a várat törésvárnak, amiből alakult a Törisvár változat. Feltételezhető, hogy az i-ző nyelvjárás miatt került az é helyére az i.
