Rendelet
Itt add meg az alcímet

Az itt nem szereplő rendeletek elérhetők a következő hivatkozásra kattintva:

http://njt.hu/njt.php?onkormanyzati_rendeletek




Építési szabályzat és szabályozási terv

Tartalomjegyzék

                                                                                                                                                   


I.
Általános előírások 1


A rendelet
hatálya 1

Szabályozási
elemek 1

Sajátos
jogintézmények 2

Fogalom
meghatározás 2

Telekalakítás
általános szabályai 3

Épületek,
létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások 4

Tilalmak
és korlátozások 5

Közterület
alakításra vonatkozó általános szabályok 6

A
szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei 6


II.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, Építési övezetek ELŐÍRÁSAI 7


Falusias
lakóterület 7

Településközpont
vegyes terület 9

Gazdasági
terület 11

Kereskedelmi,
szolgáltató gazdasági terület 11

Ipari
gazdasági terület 12

Mezőgazdasági
üzemi terület (állattartásra is hasznosítható gazdasági terület) 12

Különleges
területek 13


III.
Beépítésre nem szánt területek, övezetek előírásai 14


Zöldterületek 14

Erdőterület 14

Mezőgazdasági
területek 15

Vízgazdálkodási
terület 18


IV.
Közlekedési- és, közműlétesítményekre
vonatkozó előírások 18


Közlekedési
és közmű területek 18

Közművek
létesítményei 19


V.
KÖRNYEZETVÉDELEM 20


Föld- és
talajvédelem 20

Levegőtisztaság-védelem 21

Felszíni-
és felszín alatti vizek védelme 21

Egyéb
környezetvédelmi követelmények 22


VI.
ÉRTÉKVÉDELEM 23


Régészeti
lelőhelyek védelme 23

A
település műemléki védelem alatt álló területei, épületei 23

Építészeti
örökség helyi védelmének általános szabályai 24

A helyi
egyedi védelemre vonatkozó előírások 24

Táj- és
természetvédelem 24

Természeti
érték helyi védelmének általános szabályai 26


VII.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK 26


Záró
rendelkezések 26


VIII.
Függelék 27


I.
Régészeti terület 27

II.
Építészeti értékek 27

III. Táj-
és természetvédelmi területek 28

IV. A közúthálózat elemeinek a tervezési osztály
besorolása 28

V. A
növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások 28



JELMAGYARÁZAT: A 6/2016.(VIII.31.) ÖNKORMÁNYZATI
RENDELETTEL

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELKEZÉS

MÓDOSÍTOTT RENDELKEZÉS

FELPÉC Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

6/2005.(V.19.)
rendelete

FELPÉC Község
ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI
TERVÉRŐL

Felpéc Község Önkormányzat Képviselő-testülete az
1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény
(továbbiakban Étv.) 6. § (3) bekezdésében és 7.§ (3) bekezdésének c) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos
Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Kormányrendelet és
mellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelembe vételével, az
építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet
állapítja meg, és jóváhagyja a szabályozási tervet.


I. Általános előírások


A
rendelet hatálya

1.§

(1) Jelen előírások
területi hatálya Felpéc község közigazgatási területére (továbbiakban: község)
terjed ki.

(2)

(3) A jelen helyi
építési szabályzatot és a mellékletét képező SZ-1 és SZ-2[1]
jelű szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni.

Szabályozási
elemek

2.§

(1) A szabályozási
tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

a) bel-
és külterület határa,

b) a
külterületen beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt
területek határa,

c) meglévő
és tervezett szabályozási vonal,

d) területfelhasználási
egység határa,

e) építési
övezet, övezet határa és előírásai,

f) sajátos
jogintézmények határvonalai.

(2) Az OTÉK által
meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása
kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával
lehetséges, a (3) -(4) bekezdésben szereplő eset kivételével[2].

(3) A szabályozási
terven jelölt belterületbe vonásra kerülő területek bevonása az időszerűség
esetén, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható,
külön önkormányzati határozat alapján.

(4) A
területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok
figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és
telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és
jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek.

(5)

Sajátos jogintézmények

3.§

A helyi építési szabályzatban és
a szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:

a) Kiszolgáló
és lakóút céljára történő lejegyzés[3]:
új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe.

b) Beültetési
kötelezettség: A telek beültetési kötelezettségű részén, a szabályozási terven
jelölt helyen és mértékben fás növényzet ültetésével zöldfelületet kell
kialakítani. A zöldfelületet háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint)
növénytelepítéssel kell biztosítani. A zöldfelület legalább 60%-án cserjék,
lombos- és örökzöld fák telepítendők.

Fogalom meghatározás

4.§

A jelen rendelet előírásainál az
OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak
alkalmazandók:

a) Szintterületi
mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

b) Építési
hely: amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni, kivéve ha
telek területét tervezett szabályozási vonal érinti, ebben az esetben a
szabályozási vonalat telekhatárként kell értelmezni az építési hely
meghatározásánál.

c) Fekvő
telek: amennyiben a telek mélysége nem éri el az övezeti előírásokban
meghatározott minimális telekmélységet, de meghaladja a 16 m-t, és a telek
szélessége meghaladja az övezetben előírt
telekszélesség kétszeresét.

d) Közterület
alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, valamint
szükség szerint kertépítészeti terv, amelyben meghatározandók a gyalogos, a
gépjármű közlekedés, a vendégparkolók, a behajtók, személybejárók felületei, a
kertépítészeti téralakítás, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés
módja és a rendezéssel kapcsolatos közműkiváltások és átépítések.

e) településrendezési
elvi építési engedélyezési tervben az ingatlan helyzete és a funkció
függvényében az alábbiakat kell meg határozni:

- az
ingatlan és a létrehozni kívánt épület/ek személy és gépjárművel való
megközelíthetőségének lehetőségeit, módját, az esetleges külső közterületi
kapcsolatokat (a személy- és/vagy teherforgalmi bejáratok) és belső
gépjármű-forgalom rendszerét, környezetre gyakorolt hatását,

- a
lehetséges telekalakítást,

- az
alkalmazott/módosult technológiát és annak környezetre gyakorolt várható
hatásait,

- az
ingatlanon elhelyezhető építmények számát,

- az
építmények elhelyezését, az építési hely pontosítását, a beépítési jelleg
részletes meghatározását,

- környezethez
történő illeszkedés, vagy alkalmazkodás módját, be kell mutatni az új épület
településképbe, tájba való beilleszkedését, a közterület felőli látványait, a
rálátási lehetőségek figyelembe vételével,

- az
épület/ek építészeti megformálását, az építmény tömeg- és homlokzatképzését,
színezését, jellemző homlokzati és tetőfedési anyaghasználatát,

- a
szintek számát, az átlagos építménymagasságot, annak a telken belüli
differenciálását,

- az
épületek alaprajzi és térbeli elrendezését, funkcionális tartalmát,
megosztását,

- a
közműellátás módját,

- a
tervezett zöldfelületek, burkolt felületek parkolók kialakítását,

- felszíni
vízelvezetés rendszerét.

f) Kertépítészeti
terv: az épület építési engedélyezési tervdokumentációjához csatolt, a kert
kialakítására vonatkozó tervdokumentáció, melynek favédelmi tervet,
kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények és évelők
csoportjainak jelölésével), finom tereprendezési tervet (M 1:200); a tervezett
kerti építmények terveit (M 1:100) és az e munkarészekhez tartozó műleírásokat
kell tartalmaznia.

g)
Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló
kertépítészeti létesítmény (pl. zöldterület) engedélyezési szintű
tervdokumentációja, melynek az e) pontban foglaltakon kívül az
építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeit meghatározó
jogszabályban[4]
foglalt tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelni[5].

h) Zöldfelülettel
fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel,
fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a nem szilárd
burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok ) ellátott felület és/vagy vízfelület
nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét.

i) A
főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló
épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő
funkciójú épület, építmény.

j) Kialakult,
beépített terület: belterületen illetve beépítésre szánt területeken a
telektömbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75%-ban beépültek.

Telekalakítás általános szabályai[6]

5.§

(1) A szabályozási
vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telekalakítás elrendelhető
az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek
közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt
rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2) A szabályozási
tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó
megszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret
kialakításának eszközei.

(3) A szabályozási
terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek
területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a
telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak. Az övezeti
előírásokban szereplő telekmélység értékétől eltérni abban az esetben lehet, ha
létrejövő telek a fekvő telek előírásainak megfelel.

(4) A meglévő
telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési
övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani
csak az építési övezetben előírt minimális telekméretek illetve a fekvő
telkekre vonatkozó eltérések figyelembevételével lehet.

(5) Kialakult
telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is
engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete
nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az
előírt méretekhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel.

(6) Telekegyesítés
esetén figyelembe kell venni az övezeti előírásokban meghatározott utcai
telekszélesség maximált értékét.

(7) Az új
közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0
m-es sávban (az út szélességének változtatása nélkül) elmozdítható a rendezési
terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajmechanikai állapotok,
vagy a forgalomtechnikai megoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá
teszik.

(8) Az építési
telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút
- az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között -a közterületekre
vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és
földhivatali besorolásban "út" megjelöléssel.

Épületek, létesítmények elhelyezésére
vonatkozó általános előírások

6.§

(1) A területen az egyes övezetekben meghatározott
rendeltetésű építmények illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el.

(2)
Az építési hely
beépítésre szánt területeken- amennyiben a szabályozási terv, illetve az
építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik - a beépítési mód
figyelembevételével a következő:

a)
Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2
szomszédos telken álló főépület - saroktelek esetén az építési övezetben
saroktelken álló 2 főépület - figyelembevételével a kialakult állapotnak megfelelően kell
megállapítani és a helyszínrajzon igazolni, amennyiben ez egyértelműen nem
állapítható meg, illetve új területek beépítése esetén 5,0 és 10,0 m
- a
saroktelek oldalhatáron álló beépítése esetén a saroktelek hosszabbik
homlokvonala melletti előkertjét 1,0 és 2.0 m - között kell meghatározni.

b) Az
oldalkert szélessége:

-
Szabadon álló beépítési módnál: az építési
övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter,

-
oldalhatáron álló beépítési módnál:
kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet
elhelyezni, új építés esetén 1,0 m-re kell elhelyezni. A szomszédos épületek
közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, kialakult helyzetben,
oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet.

c) a
hátsókert mélysége:

-
az övezeti előírásokban megállapított
minimális telekmélységet el nem érő, illetve az Lf-2 övezetbe sorolt telkek
esetén legalább 4,0 m,

-
az 50 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén
legalább 6,0 m,

-
az 50 m-t meghaladó telekmélység esetén
legalább 10,0 m,

-
65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m.

(3)
A természetes terepfelszín homlokzatsíkban
történő 1,00 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.

(4)
Az épületek földszinti padlószintje az eredeti
terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki, kivéve ha a
közterület és az építési telek közterülettel érintkező határvonalán meglévő
jelentős szintkülönbség (2-3 m)
van. Ebben az esetében a közterületről közvetlenül is megközelíthető alagsori,
pince beépítés létesíthető. Az épület utcai alagsori szintjének
homlokzatképzését a lakószint homlokzatképzésétől határozottan eltérő anyaggal,
lábazatszerű felületképzéssel kell megoldani (pl.: kő, tégla burkolat.

(5)
A tetőtéri beépítéshez tartozó tetőkiemelések
vetületi nagysága nem haladhatja meg az ugyanazon homlokzathoz tartozó tető
vetületi nagyság 1/3-át.

(6)
Az építési engedélyben kikötött módon belterületen
új lakóépület használatbavételi engedélye csak a szennyvíz-csatornára való
rákötés megléte esetén kérhető.

(7)

(8)
A beépítésre nem szánt területeken csak
környezetbarát, természet közeli tájképi megjelenésű területeken kialakult
magyar építészeti hagyományoknak megfelelő, vagy azokhoz településképi
szempontból esztétikusan illeszthető anyagok (pl. tégla, kő, agyag, vakolat,
cserép, fa,) alkalmazhatók. A természetes anyagok használatát előnyben kell
részesíteni.

(9)
A beépítésre nem szánt területeken lévő
kialakult lakóépületek felújíthatók, egy esetben 40 m2-el
bővíthetők, újraépíteni csak 3000
m2 telekterület megléte esetén lehet.

(10)
Állattartó épület tervezésénél és engedélyezési
eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott
külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

(11)
A zöldfelület minden 150m²-én 1 db lombos fa,
vagy 40 db legalább közepes növekedésű (1-1,5 m magasra növő) cserje elültetése
szükséges.

(12)
A fák, cserjék ültetésénél figyelembe kell venni
a mellékletben meghatározott növénytelepítési távolságokat.

Tilalmak és
korlátozások

7.§

(1)
A nevelési,
oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint
élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló
épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény
létesítése tilos.

(2)
Légszennyező
források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete: a nagy állatlétszámú,
üzemi állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös
hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület védendő
létesítményétől, tervezett területhasználatától mért 500 m, a belterületen kívüli
egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el.

(3)
A nagylétszámú
állattartó telep védőtávolsága 500
m.[7].

(4)
Felszíni vizek
természetközeli állapotú part menti védőtávolsága, védőövezetei külterületen:

a) A
vízfolyások természet közeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás
mindkét partján, a telekhatártól mért 50-50 m széles vízvédelmi védőövezet, ahol az
építés természetvédelmi, vízvédelmi érdekből korlátozott, csak a
vízhasználathoz kötődő építmények építése megengedett (pl. stég, zsilip, gát).

b) a
tavak, tározók, vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább
egyoldali, a partéltől mért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó:

-
A VIZIG kezelésébe tartozó vizek partján 6-6 m,

- A társulások és az
önkormányzat kezelésében lévő vizek partján belterületen legalább egy oldalt 3 m, külterületen 3-3 m,

(5)
Közlekedési és
közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

a) országos
közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50-50 m, ahol minden építési
munkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges.

b) a
vasútvonal szélső vágányától mért 50 m-es távolságon belül lakóépület nem
helyezhető el.

c) 120
kV-os légvezeték szélső áramvezetőjétől vízszintesen a nyomvonalára merőlegesen
mért 13m,

d) 1-35
kV-os elektromos légvezetéké külterületen 5 m, belterületen 2,5 m,

e) kisfelszültségű
föld feletti légvezeték esetén 1
m,

f) 35
kV-nál nem nagyobb feszültségű földben elhelyezett vezetéknél 1 m[8],

g) A
vízműkút belső védőövezete a kút körüli 10 m sugarú kör, külső védőövezet a belső
védőövezet határától mért 100
m szélességű körgyűrű.

Közterület
alakításra vonatkozó általános szabályok

8.§

(1) A település
közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

a) hirdető
(reklám) berendezés, a közlekedésbiztonság betartása mellett, legfeljebb 1m2
nagyságban,

b) közúti
közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal
kapcsolatos építmények,

d) szobor,
díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke.

(2) Közterületalakítási
terv készítendő a településszerkezetileg, településképileg vagy
forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

(3) A
közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt
felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok
nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

A szabályozási terv területfelhasználási
egységei és övezetei

9.§

(1) A község beépítésre
szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata
szerint a következő építési övezetekből áll:

a) Lakóterületek:

falusias
lakó övezet Lf-1
- Lf-3,

b) Vegyes
területek:

településközpont
övezet Vt-1,
Vt-2,

c) Gazdasági
területek:

kereskedelmi,
szolgáltató gazdasági övezet Gksz

ipari
gazdasági övezet Gip

mezőgazdasági
üzemi övezet Gmü

d) Különleges
területek:

temető
területének övezete Kt

kegyeletei
park övezet Kke

sportterület
övezete Ks

(2) A község
beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos
építési használata szerint a következő övezetekből áll:

a)
Közlekedési és közműterületek:

közút övezete KÖu

vasút övezete KÖk

b)
Zöldterületek Z

c)
Erdőterületek

védelmi (védett és védő erdő) célú Ev

gazdasági célú erdő Eg

d)
Mezőgazdasági területek:

kertes
mezőgazdasági övezete Mk

általános
mezőgazdasági övezete Má-á

szőlőkateszterbe
tartozó ált.mezőgazdasági övezete Má-sz

természeti
területek mezőgazdasági övezete Má-t

tanyás általános
mezőgazdasági övezet Má-ta

e)
Vízgazdálkodási területek övezete V


II.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, Építési övezetek ELŐÍRÁSAI


Falusias lakóterület

10.§

(1) A falusias lakóterületen
elhelyezhető[9]:

a) telkenként
legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db
lakóépület,

b) helyi
igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,

c) a
lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató,
vendéglátó épület,

d) a
lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, (pl.:
terménytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-,
kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény,

e) telkenként
összesen 4 db épület helyezhető el.

(2) Minden építési
telek és közforgalomnak megnyitott út között általában csak egy
járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 m szélességben.

(3) A lakótelkek
mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő[10]
kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be
nem épített telkeket.

(4) Telekhatár
rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0
m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési
vonalon min. 16,0 m.

(5) Településkép védelmi szempontok miatt,
telekösszevonás a szomszédos telkek esetén legfeljebb 50 m kialakuló közterületi
telekszélességig engedélyezhető.

(6) A lakótelek
beépítési százalék számításánál a lakótelek összterülete 1500 m2-ig
teljes területtel, az e feletti, 1500 m2- 2500 m2 közötti
terület fél területtel, a 2500
m2 feletti terület nem vehető figyelembe.

(7) Az övezeti
előírások a beépítés jellegének megfelelően határozzák meg a beépítési módot.

a)
Ha a telek utcai telekhatára nem merőleges az
oldalsó telekhatárra, akkor az utcai homlokzatnak legalább egy ponton,
illeszkednie kell a kötelező előkert határához. Az előkert mélysége az
illeszkedés elve alapján határozandó meg.

b)
Ha az építési övezet szabadon álló és
oldalhatáron álló beépítési módot is megenged, akkor a 20 méternél szélesebb
telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan
építhetők be. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell
lennie, így a szabadonállóan elhelyezett épületek esetén is legalább 6 méteres
az utcára jellemző oldalkerti elhelyezkedést meg kell tartani.

c)
Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési
helyen helyezhetők el:

-
Meglévő épületeket bővíteni csak az új
épületekre meghatározott szabályok betartásával szabad.

-
Meglévő épület elbontása esetén új épület
lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül.

-
Építési helyen belül a lakófunkciójú
és/vagy lakossági forgalmat bonyolító épületnek (főépületnek), mindig az utca
felöl kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon.

(8) Az övezeti
előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A
meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a
toldalék jellegű bővítmény/építmény magassága az övezeti előírás szerinti
értékét nem haladhatja meg.

(9) Az épületek
tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) Az
utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége max. 10,0 m lehet, ennél
szélesebb homlokzat az utca irányába kontyolt, vagy az utcával párhuzamos
nyeregtetővel épülhet.

b) Saroktelken
oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie
(tűzfalas nem lehet).

c) Tetőtér-beépítés
esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros
tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.

d) A
főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési
anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag
lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez,
felületkezelés nélküli és a természetes építőanyagok színeitől eltérő színezésű
fémlemezfedés nem alkalmazható).

e) Pince,
terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak
saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény
a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszínt
alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

(10)
A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb
építménymagasságú gazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 5,5 m építménymagassággal,
amennyiben az a szomszédos telket hátrányosan nem korlátozza és nem
homlokvonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg. Telken belül az
épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építménymagassággal
megegyező.

(11)
A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak
a mérvadók:

a)
jellemzően áttört kerítés legfeljebb 2,5 m magasságig (faléc,
farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással készülhet. A
tömör lábazat magassága legfeljebb 0,75 m lehet. Anyaghasználatban és a tömör
felület magasságában a szomszédos 3-3 telekhez kell igazodni.

b)
Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr
fémlemez, alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör
fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

(12)
A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni
karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

Lf-
1 - jellemzője szabálytalan alaprajzú, keskeny, mély telekosztás, oldalhatáron
álló beépítés,

Lf
- 2 - szabálytalan telekosztás, kisméretű telkek, oldalhatáron vagy
szabadon álló beépítés,

Lf
- 3 - szabályos telekosztás, szélesebb, nagyobb méretű telkek, oldalhatáron
vagy szabadon álló beépítés,

Lf
- 4- szabályos telekosztás,
oldalhatáron vagy szabadon álló beépítés.

(13)
Az lakóterületi építési övezetekre vonatkozó
határértékeket a következő táblázat tartalmazza:

építési övezet

telekalakításra


vonatkozó előírások

építmények
elhelyezésére


vonatkozó előírások

építményekre


vonatkozó előírások

Lf

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület


m2

szélesség


m

mélység


m

építési mód

előkert


m

zöldfelület


%

beépítettség


%

ép.mag.


m

szintter. mut.

Lf-1

900

14

35

O

i,


max 10m

60

20

4,5

0,5

Lf-2

400

12

20

O,SZ

i

50

30

4,5

0,5

Lf-3

700

16

35

O,SZ

5-10

55

25

4,5

0,5

Lf-4

800

18

35

O,SZ

5-10

55

25

4,5

0,5

i= illeszkedés

Településközpont vegyes terület

11.§

(1)
A településközpont vegyes terület több önálló
funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű
intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással
a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben,
lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.

(2)
A
településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók[11]:

a)
igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi,
szociális épületek,

b)
közösségi, szórakoztató, kulturális épület[12],

c)
kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-,
szálláshely-szolgáltató épületek,

d)
lakóépületek,

e)
játszókertek, közkertek, sportépítmények,

f)
önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag
abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti
feltételek teljesítése biztosított.

(3)
A
területen közforgalom számára megnyitott, meglévő kereskedelmi- szolgáltató-
igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén hely hiányában, a
parkolási lehetőség közterületen is biztosítható, ahol az övezeti előírások
erre lehetőséget adnak.

(4)
Az
épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

a) meglévő
épületek bővítése az új épületekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges.

b) meglévő
épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön.

(5)
Az
épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az
alábbiak:

a) A
homlokzati nyílások ritmusát, az alkalmazott anyagokat, jellemző építészeti
tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó módon kell megtervezni. Az
építési engedély mellékleteként az utca szakaszon, a szomszédos 2-2 épület
bemutatásával együtt kell, az épület homlokzatát ábrázolni (pl.: utcakép, fotó
montázs).

b) Az
épületek kialakítása csak magas tetővel történhet. Az illeszkedés elve alapján
a tető kialakítása a szomszédos 2-2 telken álló épület tetőformájához igazodó
legyen (az utcával párhuzamos gerincű nyeregtető, vagy oromfalas kialakítású).

c) Tetőtér-beépítés
esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros
tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.

d) Az
utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy
hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement
hullámlemez és műanyag-hullámlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható).

e) Pince,
terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak
saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény
a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszínt
alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

(6)
Az
építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör
kerítés max. 2,0 m
magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört
(faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is
készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez,
hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet. A kerítés színezésére
a természetes építő anyagok színeivel megegyező színeket lehet használni,
fémháló kitöltő mezőnél a világos szürke, zöld és a fekete is alkalmazható.

(7)

a)

b)

c)

d)

(8)
A
településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az
alábbi építési övezetekre tagolódnak:

a) Vt
-1 oktatási, kulturális, igazgatási intézmények övezete, ahol:

Az övezetben
lakóépület nem létesíthető, a szükséges parkoló szám közterületen is
biztosítható.

b) Vt
- 2 lakó, kereskedelmi és intézményi
területek vegyes övezete, ahol:

Nagy helyigényű
intézmények nem helyezhetők el, a parkolást telken belül kell megoldani.

(9)
Az építési övezetekre vonatkozó határértékek:

építési övezet

telekalakításra


vonatkozó előírások*

építmények elhelyezésére


vonatkozó előírások

építményekre


vonatkozó előírások

Vt

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület


m2

szélesség


m

mélység


m

építési mód

előkert


m

zöldfelület


%

beépítettség


%

ép.mag.


m

szintter. mut.

Vt-1

2000

-

-

SZ

-

35

40

9,0

0,9

Vt-2

1000

16

-

O,SZ

i

40

35

6,0

0,8

Gazdasági terület

12.§

(1)

(2)
Környezetalakítási követelmények

a)
Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos
telekhatártól legalább 2m távolságra lehet. A közút és a telekhatár közötti az
előkerti és az oldalkerti sávban legalább egy sorban kétszintes (fa- és
cserjeszint) fa- és cserjebeültetést kell megvalósítani, kivéve, ahol ezt a
közlekedésbiztonság vagy a vagyonvédelem érdeke kizárja. Alapellátási
tevékenységek esetén csak a parkoló-felület mentén kötelező fát telepíteni.

b)
Reklámhordozó csak épülethomlokzaton, vagy
kerítésen engedélyezhető. A funkciónak megfelelő cégfelirat, reklámhordozó,
információs tábla legfeljebb 1,0m2 nagyságú, káprázat mentes
kialakítású legyen. Óriásplakát elhelyezése nem engedélyezhető.

c)
Az övezetben csak kertépítészeti engedélyezési
terv alapján lehet a zöldfelületeket kialakítani, felújítani.

d)
A telken belüli 5 db gépjárműnél nagyobb
befogadóképességű felszíni parkoló területe 4 db parkoló állásonként fásítva
alakítható ki.

e)
A parkoló-felületeket vízzáró alapon kell
létesíteni. A felületkialakítás a használat intenzitásától függően, műagyag
gyeprácsos is lehet.

Kereskedelmi,
szolgáltató gazdasági terület

13.§

(1)
A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben
elsősorban:

a)

b) Ipari
jellegű és mezőgazdasági tevékenységet szolgáló építmények nem helyezhetők el.

(2)
Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

építési övezet

telekalakításra


vonatkozó előírások

építmények
elhelyezésére


vonatkozó előírások

építményekre


vonatkozó előírások

Gksz

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület


m2

szélesség


m

mélység


m

építési mód

előkert


m

zöldfelület


%

beépítettség


%

ép.mag.


m

szintter. mut.

Gksz

1500

30

-

SZ

K,10

40

30

6,0

0,5

Ipari gazdasági terület

14.§

(1) Az ipari
gazdasági övezetben elhelyezhető:

a)
gazdasági tevékenységi célú épület,

b)
irodaépület,

c)
üzemanyagtöltő,

d)
sportépítmény.

(2) Amennyiben az
övezetben telekalakítás válik szükségessé a tömb egészére kell telekalakítási
tervet készíteni, mely tartalmazza az egyes telkek megközelítését biztosító
magánúthálózat kialakítását is. A magánutaknak legalább 12 m szélességűnek kell
lennie.

(3) Az épületeket
legalább 50 méterenként tagolni kell, a homlokzati síkban való mozgatással. Az
esetleges irodafunkciót, az építési hely közterület felé eső részén kell
elhelyezni.

(4)
Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

építési
övezet

telekalakításra


vonatkozó
előírások

építmények
elhelyezésére


vonatkozó
előírások

építményekre


vonatkozó
előírások

Gip

legkisebb
telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület


m2

szélesség


m

mélység


m

építési mód

előkert


m

zöldfelület


%

beépítettség


%

ép.mag.


m

szintter.
mut.

Gip

4000

75

-

SZ

35

30

7,5

(5) Az építési
engedélyben kikötött módon a létesítmények használatbavételi engedélye
kizárólag abban az esetben adható ki, ha a terv szerinti növénytelepítés
megtörtént.

Mezőgazdasági üzemi terület
(állattartásra is hasznosítható gazdasági terület)

15.§

(1) A mezőgazdasági
üzemi terület (G-m) az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység,
állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos
termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

(2) Az
állattartásra is hasznosítható gazdasági övezetben elsősorban:

a) állattartó
épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények,

b) mindenfajta,
nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

c) a
közegészségügyi előírások teljesülése esetén a gazdasági funkciójú épületen
belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2
lakás,

d) irodaépület,

e) mezőgazdasági
gépek számára, nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás,

f) a
gazdasági terület tulajdonosa, a használója és a személyzete számára
sportépítmény

létesíthető.

(3) Az építési
övezetre vonatkozó határértékek:

építési
övezet

telekalakításra


vonatkozó
előírások

építmények
elhelyezésére


vonatkozó
előírások

építményekre


vonatkozó
előírások

Gmü

legkisebb
telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület


m2

szélesség


m

mélység


m

építési mód

előkert


m

zöldfelület


%

beépítettség


%

ép.mag.


m

szintter.
mut.

Gmü

5000

50

-

SZ

15

40

15

5,5*

0,3

*
Technológiailag indokolt
esetben az építménymagasságtól el lehet térni (pl.: siló, takarmánytároló)

(4) A mezőgazdasági
üzemi területeken kialakításra, átalakításra, ill. felújításra kerülő épületek,
építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak és
színezésűek, továbbá magastetős, középtengelyre szimmetrikus, 17°-30° közötti
tető hajlásszögűek lehetnek.


Különleges területek

16.§

(1) A különleges területek építési övezetei az alábbiak:

1. K-sp jelű nagy zöldfelületet
igénylő, sportolási célú különleges területek,

2. K-te
jelűtemetkezési célú különleges területek,

3. K-ke jelű kegyeleti parkként
kialakított felhagyott temetkezési különleges területek.

(3) A K-sp
jelű nagy zöldfelületet igénylő sportterületre vonatkozó előírások:

a) övezetében
elhelyezhetők:

-
kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló
épületek, építmények, szabadidő-létesítmények (pl. lelátó, öltözőépület,
szertár), továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények,

-
sportpályák, de technikai sportok pályája nem
lehet,

-
területhasználatához szükséges fásított
parkolók.

b) Az
övezetben az épületek szabadon álló módon, legalább 3m-es előkert megtartásával
helyezendők el.

c)Építészeti
kialakításra vonatkozó előírások, a 13.§-ban, a gazdasági övezetben
meghatározottak szerinti.

építési övezet

telekalakításra


vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére


vonatkozó előírások

építményekre


vonatkozó előírások

K-sp

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület


m2

szélesség


m

mélység


m

építési mód

előkert


m

zöldfelület


%

beépítettség


%

ép.mag.


m

szintter. mut.

K-sp

5000

-

-

SZ

-

70*

10

5,5

-

* burkolt sportpályák kialakítása esetén elvi építési
engedély alapján 50 %-ra csökkenthető.

(6)
A K-t, illetve a K-ke jelű
temetők területeinek övezeteire vonatkozó előírások:

a)
A K-t és K-ke jelű övezetben elhelyezhetők: a
temetkezés céljait szolgáló, valamint az azok kiegészítő építményei
(ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei).

b)
Az övezetben az épületek szabadon vagy
oldalhatáron álló módon, legalább 3 m-es előkert megtartásával helyezendők el.
Az építménymagasságtól csak kápolna létesítése esetén lehet eltérni.

építési övezet

telekalakításra


vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére


vonatkozó előírások

építményekre


vonatkozó előírások

K-t

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület


m2

szélesség


m

mélység


m

építési mód

előkert


m

zöldfelület


%

beépítettség


%

ép.mag.


m

szintter. mut.

K-t

4000

-

-

SZ,O

3

40

15

5,0

-

K-ke

K

-

-

-

-

50

-

-

-

c)
A temető új bővítési területén belül, a
telekhatár mentén 30-30 m
széles, sírhelyek számára nem igénybe vehető belső zöldsávot kell kialakítani.

III. Beépítésre nem
szánt területek, övezetek előírásai


Zöldterületek

17.§

(1) A
zöldterületek a Szabályozási terven "Z" jellel jelölt közterületi
zöldfelületek: közkertek.

(2) Az
övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, a telkek összevonása
engedélyezhető.

(3) A
zöldterületeken a beépítési mérték 0%,

(4) Az
övezetben kizárólag

a) a
pihenést és játékot szolgáló építmények (pl.: sétaút, pihenőhely, játszótér),

b) köztárgyak,
műtárgyak (pl.: szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút), valamint

c) kerti
építmények (pl. pergola)

helyezhetők el.

d) A
zöldterületeken épületek nem alakíthatók ki.

(5) A
zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények fából, felületkezelt fém
(pl.. öntöttvas) terméskő és tégla felhasználásával készülhetnek.

(6) Az
övezetben az egyes telkek legalább 80 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(7) A
zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át háromszintű
növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell
kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület
legfeljebb 1/3-át boríthatja.

(8) Új
zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag
kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet.

Erdőterület

18.§

(1) Az
erdőterületek övezetébe az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgáló erdő
művelési ágú területek tartoznak, valamint azok a nem erdő művelési ágban
nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz,
valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére
szolgálnak.

(2) Az
erdőterületek a hatályos erdészeti üzemtervekkel összhangban, az
építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi Eg és Ev jelű övezetbe
tartoznak azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az
erdők védelméről szóló törvényben[13] meghatározottak a mérvadóak:

a) az
Eg jelű övezet területei a védelmi célú erdőterületeken kívüli minden más
céllal (pl. gazdasági- fatermelő-, egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási-)
hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek

b) az
Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető
új erdőterületek.

(3) Az
Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:

a) az
erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló
építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők),

b) az
erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turistaút, erdei pihenő,
tűzrakó, esőbeállók, kilátó).

(4) Az
Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és
létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében
elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:

a) nyomvonal
jellegű építmények és műtárgyak,

b) a
kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

c) a
honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.

(5)
Az erdőgazdasági övezetben minden bejelentés- vagy engedélyköteles
építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével,
kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok
rendelkezései alapján történhet.

(6)

(7) Az
üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti
üzemterv rendelkezik.

(8) A
Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területén, a 0202614-15 hrsz-ú területek javasolt
erdősítése csak őshonos homoki fafajok felhasználásával történhet. A nem védett
területek erdősítésénél is az őshonos fa- és cserjefajokat alkalmazásával
történhet.

(9) Az
erdőövezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet


jele

A kialakítható telek mérete*

Épület elhelyezésére igénybe vehető
legkisebb telek*


(ha)

Beépítettség


%

Szintterületi mutató

Legkisebb


zöldfelület (%)

Beültetési kötelezettség


(%)

A megengedett legnagyobb építmény
magasság

(m)

terepszint

legkisebb


(m2)

legnagyobb


(m2)

területe


(m2)

széles-sége (m)

alatt**

felett

Eg

-

-

100.000

-

0,3

0,3

-

98

95

5,5

Ev

-

-

-

-

-

-

-

98

95

-

* az Elvi Építési Engedélyben meghatározható

**a terepszint alatti
beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési
százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet

Mezőgazdasági
területek

19.§

(1)
A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és
az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás
(a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

(2)
A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános
előírások:

a) A
mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is
alkalmas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el.
Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű
jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a
felét.

b) A
szabályozási tervben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban
erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó
1500 m2-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától
függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható.

(3)
A mezőgazdasági terület az SZT-n jelölteknek
megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

a) az
Má-á jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés
a jellemző,

b) az
Má sz jelű I. szőlőkataszterbe tartozó mezőgazdasági övezet, ahol a szántóföldi
művelés, illetve a nagyüzemi szőlő- és gyümölcs-ültetvények művelése a
jellemző,

c) az
Má-t jelű természeti területek mezőgazdasági övezete, ahol a természeti értékek
védelme érdekében a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző,

d) az
Má-ta jelű tanyás általános mezőgazdasági övezet, ahol a kistermelői intenzív
mezőgazdasági tevékenység (pl. kertészet, állattartás), a jellemző

e) az
Mk jelű I. szőlőkataszterbe tartozó kertövezet, ahol a szőlőművelés a
meghatározó, a terület további fölaprózódása a védett szőlős tájhasználat, a
táji/természeti értékek védelme miatt korlátozott.

(4)
Az Má-á jelű övezetben jellemzően elhelyezhető
építmények:

a) a
mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és
feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (jellemzően állattartó épületek,
terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók),

b) a
mezőgazdasági termelés miatt indokolt "kint-lakáshoz" szükséges lakóépület.

(5)
Az Má-sz jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a
szőlő- és gyümölcstermesztéshez szükséges gazdasági építmények (jellemzően
gyümölcs- és szerszámtárolók, présházak, borfeldolgozó építmények),

b) a
mezőgazdasági termelés miatt indokolt "kint-lakáshoz" szükséges lakóépület
(tanya).

(6)
Az Má-t jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a
mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és
feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (jellemzően állattartó épületek,
terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók),

b) a
mezőgazdasági termelés miatt indokolt "kint-lakáshoz" szükséges lakóépület.

(7)
Az Má-ta jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a
mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és
feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (jellemzően állattartó épületek,
terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók)

b) a
mezőgazdasági termelés miatt indokolt "kintlakáshoz" szükséges lakóépület

(8)
Az Mk jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a
szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges építmények
(jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók, egyéb
terménytárolók),

b) az
övezetben lakóépület és állattartó épület nem helyezhető el

c) telekösszevonás
a szomszédos telkek esetén legfeljebb 50 m kialakuló közterületi telekszélességig
engedélyezhető.

(9)
A mezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi
táblázat tartalmazza:

Az
övezet

A
telek

Az
épület

Sajátos területhasználat

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A
kialakítható új telek mérete


(m2)

Épület
elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb

A
megengedett legnagyobb beépítettség terepszint*

Megengedett
legnagyobb építmény-magassága


(m)

területe


(m2)

szélesség


(m)

felett


(%)

alatt


(%)

legkisebb

legnagyobb

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági .épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

Általános
mg-i övezet

Má-á

SZ

5.000

-

100.000

200.000

50

50

0,3

0,3

-

-

5,5

4,5+
5,5

Ültetvényes
mg-i övezet

Má-sz

Szántó
műá.

SZ

3.000

-

50.000

200.000

50

50

0,3

0,3

0,3

0,3

5,5

4,5+
5,5

gyümölcs
műá.

SZ

3.000

20.000

50.000

50

50

1

1

1

1

5,5

4,5+
5,5

szőlő
műá

SZ

3.000

10.000

20.000

30

50

1

1

1

1

4,5

5,5

Természetszerű
gyepg. ált. mg-i öv. mgövezete

Má- t

SZ

10.000

-

500.000

500.000

50

50

0,1

0,1

-

-

5,5

5,5

Tanyás
általános mg-i övezet

Má-ta

SZ

6.000

6.000

6.000

50

50

3

3

3

3

4,5

5,5

Kertövezet

Mk

SZ

1500

-

900

-

12

-

5* max.
100
m2

-

3

-

4,0/
2,5*

-

* a
védett pincék építménymagassága

(10)

(11)
A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a
gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya
(lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a
lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem
haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két
lakás helyezhető el.

(12)
A nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület
tetőhajlásszöge 30°-40° között lehet.

Vízgazdálkodási terület

20.§

(1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak:
a felszíni vízelvezető rendszer fő elemei, a közcélú nyílt csatornák medre és
partja a szabályozási tervben vagy a HÉSZ előírásai szerint vízgazdálkodási
területként szabályozott szélességben.

(2) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja
mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb
jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb
építménytől mentesen kell hagyni.

(3) A területen építményt elhelyezni, jelentős
földmunkát végezni, művelési ágat változtatni vízjogi engedély birtokában, a
vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak
figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne
veszélyeztesse, illetve szolgálja,

b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a
vízhiányos időszakra való visszatartását,

c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak
kialakulását[14].


IV. Közlekedési- és, közműlétesítményekre
vonatkozó előírások


Közlekedési és közmű területek

21.§

(1)
A közlekedési területek a meglévő és tervezett
(szabályozott) közút és vasút területek, ill. a hozzá csatlakozó
közlekedésüzemi létesítmény területével együtt.

(2)
A közúti közlekedési területeken a közlekedési
műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények
(pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű
reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével
valamint az út kezelőjének hozzájárulásával.

(3)
A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási
szélességű területeket kell biztosítani:

a) Országos
mellékút: 8307 és 8308 j. összekötő út: meglévő 12-56 m között változó,

b) Külterületi
feltáró út: 14 m,
az Mk övezet területén legalább 6
m szabályozási szélességet biztosítani kell. Új építés
(épület, kerítés, támfal) esetén Külterületi feltáró útnál az út tengelyétől
mért legalább 15-15m, az Mk övezet területén 10-10 m távolságot szabadon kell
hagyni.

c) Beépítésre
szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége 12-14 m, beépítési kötöttségek
esetén min 8 m.
A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek
megtartandók.

d)

(4)
Járművek elhelyezése

a) A
meglévő közintézmények (pl.: iskola, templom, polgármesteri hivatal, temető)
parkoló igénye közterületen alakítandó ki, amennyiben nem biztosíthatók telken
belül a szükséges parkolók.

b) Kerékpártárolót
kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán, és a
temető mellett.

(5)
A "Szabályozási terv"-en jelölt útvonalak és
lakóutcák mentén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével kétoldali
fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező. A fasorok
legfeljebb 8 m
tőtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekből, előnevelt faiskolai útsorfákból
alakítandók ki.

(6)
A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok
nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a
forgalombiztonság figyelembevételével.

Közművek létesítményei[15]

22.§

(1)
A meglévő közművek, hírközlési létesítmények
egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos
keresztezés kiépítésekor annak - szükség esetén - egyidejű rekonstrukciójáról
is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani,
felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(2)
Vállalkozási, gazdasági területről, lakótelkeken
engedélyezett vállalkozások esetén is, a kibocsátott szennyvíz
szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni.
Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a
keletkezés helyén (a létesítmény telkén) a megengedett szennyezettség mértékéig
elő kell tisztítani.

(3)

(4)
Az egyes telkek gázellátása középnyomású
hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő
elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben
növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a
nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak
alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.)

(5)
A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell
telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.

(6)
Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető
hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt vagy fedett
árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.

(7)
A kisfeszültségű villamos és a hírközlési
vezetékeket és kábel TV hálózatokat meglevő, felújításra kerülő hálózatokon és
az új beépítésre szánt területeken földfeletti vezetés esetén a közös
oszlopsoron kell vezetni.

(8)


V. KÖRNYEZETVÉDELEM


Föld-
és talajvédelem

23.§

(1)
Felpéc területe nem tartozik a nitrátérzékeny
kategóriába.

(2)
A termőföldön történő építési engedélyköteles
változtatások esetén az építési engedélyeztetési eljárásba a talajvédelmi
hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben
kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a
deponálás és a felhasználás módjával.

(3)
A bármely építési munka során a termőföld
védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő
kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles
gondoskodni.

(4)
A földmozgatással járó munkavégzések során:

a) A
felső humuszos réteget külön kell letermelni és deponálni.

b) A
földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet
a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel).

c) Az
építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső
rétegként elteríteni.

d) A
feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a
talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.

(5)
Fertőzött, szennyezett talajú területet
felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(6)
Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt
csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a
talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban
meghatározott büntetőeljárást von maga után.

(7)
A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel
járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható.

(8)
A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon
alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és
a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható
legyen. A Szabályozási terven vízerózióveszélyesnek jelölt területeken az
építési engedélyköteles változtatások engedélyezéséhez benyújtott
tervdokumentációknak az erózióvédelem szükségességére és a védekezés műszaki-
és mérnökbiológiai megoldásinak módjára vonatkozó munkarészeket (tervi, műszaki
leíró) is tartalmaznia kell.

(9)
A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a
látványvédelem biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő takarás) esetén
létesíthető.

(10)
A területen talajszennyezést okozó gazdasági
tevékenység nem végezhető.

(11)
A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen
változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését
befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

Levegőtisztaság-védelem

24.§


(1)
Felpéc a 10. számú légszennyezettségi zónába
tartozik[16].
Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak,
illetve határértékeinek megfelelően történhet.

(2)
A levegő tisztaságának védelme érdekében
semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

a) tevékenységet
folytatni,

b) új
építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot kedvezőtlenül
megváltoztatni nem szabad.

(3)
A területen, meglévő védendő területhasználatot
(pl. lakóterület, egészségügyi, vendéglátó létesítmény) zavaró, bűzzel járó
tevékenység (pl. nagylétszámú állattartás) nem folytatható. Meglévő létesítmény
tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi
hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(4)
A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén
levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően
lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

(5)
A zavaró mértékű légszennyező környezeti
emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a szennyező építménytől a
közegészségügyi-, a környezetvédelmi hatóság előírásai szerint meghatározott
védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen állandó
lakás céljára alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással
összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások
mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti
hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke
a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.

(6)

Felszíni-
és felszín alatti vizek védelme


25.§

(1)
A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni
érzékenység alapján az "B", érzékeny besorolású. A területen a vízfolyások, a
felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek
szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését
eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(2)
A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre
szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a
beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a
talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. A felszíni vizek
elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre
kiterjedően, a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer
kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó kertépítészeti tervek
alapján kell meghatározni.

(3)
A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a
befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben
kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein
elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(4)
A szennyvízközmű-hálózattal még el nem látott
területen a közműhálózat kiépítéséig a zárt és szivárgásmentes közműpótló
használata kötelező. A területen közműpótló berendezés csak az illetékes
szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve
a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki.

(5) Az új beépítésre szánt területek
csak a szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése mellett hasznosíthatók. A
szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető beépítésre szánt
területen és a Hali pusztai egyéb belterületen a fentiekben meghatározott
kialakítású közműpótló vagy a hatóságok által engedélyezett egyedi
szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható a szennyvizek környezetkímélő
ártalmatlanítására

(6) A területen a tisztítatlan szennyvíz
szikkasztása tilos.

(7)
Terepszint alatti építmények, építményrészek
elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a
kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti
vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz
szakszerű elvezetéséről (drén csövek) gondoskodni kell.

(8)
A természetes vizek védelme érdekében
folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.[17]
A természetes vizek környezetében a védőtávolságok, pufferzónák kijelölésére és
azokra vonatkozó előírások meghatározására tájrehabilitációs tervet kell
készíteni.

(9)

Egyéb
környezetvédelmi követelmények

26.§

Zaj- és rezgés elleni védelem

(1)
Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó
funkció, területhasználat csak abban az esetben megengedett, ha az általa
okozott üzemi eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos
jogszabályban, illetve a település helyi zajvédelmi rendeletében az adott
területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított
határértékeket nem haladja meg.

(2)
A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés
ellen védendő "laza beépítésű falusias lakóterületek" és vegyes területek
megengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint átmenő
forgalom nélküli kiszolgáló út mellett 55/45 dB nappal/éjjel értékek, gyűjtőút,
bekötőút mellett 60/50 dB nappal/éjjel értékek.

(3)
Az üzemi eredetű zaj megengedett zajterhelési
határértékei "laza beépítésű falusias lakóterületek" és vegyes területek esetén
50/40 dB nappal/éjjel értékek.

Hulladékgazdálkodás,
hulladékártalmatlanítás

(4)
A területen keletkező kommunális hulladékot és
azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és
szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz
nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a
tulajdonos köteles gondoskodni.

(5)
Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési
(inert) törmelék csak a település igazgatási területén kívül, környezetvédelmi
engedéllyel rendelkező, inert hulladék befogadására is engedélyezett
hulladéklerakón, helyezhető el.

(6)
A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos
átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a
hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(7)
A
különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági
engedélyek megléte esetén, a gazdasági övezetekben kialakítható lakossági
hulladékudvar területén történhet.

(8)
A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön
jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a
komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni
és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. A
zöldhulladék ártalmatlanítása a háztartásokban komposztálással, illetve a terv
távlatában kialakuló szelektív hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás keretei
között oldható meg.[18]

(9)
A település területén illegális
hulladék-lerakóhely nem létesíthető. A meglévő illegális hulladéklerakók
kármentes felszámolásáról, rendezéséről a terület tulajdonosának, közterület
esetén az önkormányzatnak kell gondoskodni.


VI. ÉRTÉKVÉDELEM


Régészeti
lelőhelyek védelme[19]

27.§

(1)

(2) A
régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

(3) Minden
olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes
múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(4) A
nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt
értesíteni kell, amely hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

A település műemléki védelem alatt álló
területei, épületei

28.§

(1) A
műemlékek műemléki környezetének lehatárolását a szabályozási tervlap
tartalmazza.

(2) A
műemléki környezetben új épület építése esetén a kialakítható legnagyobb
traktusszélesség 7,0 m,
a tető hajlásszöge 35-45°között lehet.

(3) A
műemléki környezetben a homlokzatarchitektúra, a színezés, a nyílászárók
elhelyezése és mérete a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően építendő
ki: álló ablak, keretezés, párkány, szemöldök, fehér vagy pasztell színek és
árnyalataik alkalmazása, sötét lábazat, oromfalas kialakítás. A héjazat nem
készülhet műpalából, és legalább a hagyományos héjazati anyagokhoz kell
igazítani (zsup, nád, cserép).

(4) Műemléki
környezetben az utcai kerítések lábazata max. 50 cm-es lehet, anyaga tégla vagy
kő, a kerítés anyaga fa.

(5) Utcai
homlokzaton külső gázvezeték és nyomásszabályozó nem létesíthető. A
nyomásszabályozó a kerítéslábazat takarásában, vagy az udvari homlokzaton
falfülkében helyezhető el. Külső homlokzaton gázvezeték a párkány vonalában a
ház homlokzatával azonos színűre mázolva vezethető. Szerelt kémény és utcai
homlokzaton parapet konvektor kivezető nem létesíthető.

Építészeti örökség helyi védelmének általános
szabályai

29.§

(1) Helyi
védelem alatt álló épületek azok, amelyek a község épített emlékei között
meghatározó arculatteremtő erejű értékek, amelyeket önkormányzati rendelettel
védetté nyilvánítottak.

(2) A
védetté nyilvánítást, vagy annak megszűntetését az önkormányzatnál bárki
kezdeményezheti, ennek tartalmaznia kell:

a) a
védendő érték megnevezését, pontos címét, tulajdonosát, kezelőjét vagy
használóját (továbbiakban tulajdonos).

b) A
védetté nyilvánítás, illetve megszűntetés
indoklását.

(3) A
helyi értékké való nyilvánításról, az önkormányzat külön rendeletben dönt,
amelyben meghatározza a védendő területeket és egyedi létesítményeket és a
tulajdonosra, illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségeket. A helyi
értékekről az önkormányzat nyilvántartást[20] vezet.

(4) A
védettségről szóló döntésről tájékoztatni kell a kezdeményezőt és a
tulajdonost.

(5) A
helyi egyedi védettség fennállásának, illetve annak megszűntetésének tényét az
ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

A helyi egyedi védelemre vonatkozó előírások

30.§

(1)
A
helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése,
arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő.

(2)
Az
egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások:

a)

b) A
helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása az épület
jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti
anyaghasználathoz kell igazodnia.

c) Épületben
tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai homlokzaton a tetőtéri
ablak nem létesíthető.

d) Az
utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl.: parabola, klíma).

e) A
védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.

f)
A homlokzaton a kialakult építészeti
hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó.

(3)
Védett
építmény bontása csak a védelem megszüntetése után, a meglévő épület dokumentálása
esetén engedélyezhető.

Táj- és természetvédelem

31.§

(1) A
Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozó területeken, illetve annak részeként
nyilvántartott területeken, valamint helyi védett és helyi védelemre tervezett
területeken a védettséggel, illetve az értékvédelemmel összefüggő
rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az
építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.[21]

(2) A
természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély
mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek - a területhasználat módosítása,
építéssel összefüggő tevékenységek csak, a természetvédelmi szakhatóság
hozzájárulásával végezhető.[22]

(3) A
"Natura 2000"
Nemzeti Park Igazgatósága által meghatározott[23] területeket érintő használatmódosítás és
építés csak a Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetve történhet.[24]

(4) A
területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok
élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását,
területi hiányának pótlását, bekapcsolását az országos hálózatba. A 10 ha területnagyságot
meghaladó ökológiai folyosóhoz tartozó területet érintő, mezőgazdasági célú
jelentős változtatások a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti
hatásvizsgálat kötelesek. Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos
Területrendezési Tervet meghatározó törvény védi a terület jellegét jelentősen
megváltoztató, a természetes és természet közeli élőhelyeit és azok
kapcsolatait károsan befolyásoló, más célú változtatásoktól.[25]

(5) A
területen különös gonddal kell óvni a természetet, kiemelten a természet közeli
állapotú területeket, értékes élőhelyeket (nádasok, vízpartok és medrek).
Erdőterületen kívüli, egyedi fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt
esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.

(6) A
kivitelezések során a környezetminőség szempontjából értékes, meglévő növényzet
megóvásáról gondoskodni kell.

(7) A
területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról
jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a
növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor a
visszapótlás az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

b)
A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját,
a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi
hatóság - az önkormányzat környezetvédelmi tanácsadójának véleménye alapján,
illetve szükség esetén szakértő (kertépítész, erdész, kertész) bevonásával -
meghatározza.

c)
A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség
szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

d)
A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély
alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak
törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet
esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű
faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi
meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét
mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére,
fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni..

(8) A
meglevő értékes növényzet védelme érdekében építési engedélyben a geodéziailag
bemért helyszínrajz alapján az építési hely módosítandó, terepszint alatti
beépítés esetén a védendő növényzet gyökérzónáját figyelembe kell venni, a
gyökérzóna által érintet területen terepszint alatti építmény nem
engedélyezhető.

(9) A
közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek
elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú
növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is.

(10) A
zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások elleni védekezésre,
zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására -
megfelelő hely rendelkezésre állása esetén - többszintes telepítésű védő
zöldsávot, "biofalat" kell létesíteni. "Biofal" létesítése csak táj-, illetve
kertépítészeti terv alapján történhet.

Természeti
érték helyi védelmének általános szabályai[26]

32.§

(1) Helyi
védelem alá vonandók azok a természeti értékek, természetközeli állapotú
területek, amelyek a község területén településképet meghatározó-, tájképi
értéket képviselő faegyedek, fasorok, zöldfelületek, egyedi tájértékek, illetve
az élő környezet, az élővilág olyan egyedi értékei, élőhelyei, ökológiai
elemei, amelyek védelmet igénylő természeti ritkaságok, vagy ezen egyedeknek és
életközösségeinek élőhelyet biztosító területek, amelyek védelméről első
lépésként önkormányzati rendelettel helyi védetté nyilvánítással szükséges
gondoskodni.

(2) A
védetté nyilvánítást, vagy annak megszűntetését az önkormányzatnál bárki
kezdeményezheti, ennek tartalmaznia kell:

a) a
védendő érték megnevezését, pontos címét, tulajdonosát, kezelőjét vagy
használóját (továbbiakban tulajdonos).

b) A
védetté nyilvánítás, illetve megszűntetés indoklását.

(3) A
helyi értékké való nyilvánításról, az önkormányzat külön rendeletben dönt,
amelyben meghatározza a védendő területeket, egyedi értékeket és a
tulajdonosra, illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségeket. A helyi
értékekről az önkormányzat nyilvántartást[27] vezet.

(4) A
védettségről szóló döntésről tájékoztatni kell a kezdeményezőt és a
tulajdonost.

(5) A
helyi egyedi védettség fennállásának, illetve annak megszűntetésének tényét az
ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.


VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK


Záró rendelkezések

33.§

(1) A
jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a
jegyző gondoskodik.

(2) A
rendelet jóváhagyásával egyidejűleg Felpéc községi önkormányzat
képviselő-testületének 6/1996. (VI:25.) számú rendelete Felpéc község helyi
építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről, valamint az
ennek módosításáról szóló Felpéc Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2003.
(IX.22.) rendelete hatályát veszti.

(3) A
rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell
alkalmazni.


.........................................
..........................................

Csete Gyuláné
polgármester P.H. Kerekes
Tibor jegyző

Kihírdetve: 2005.május 19-én

Kerekes
Tibor jegyző


VIII.
Függelék


I. Régészeti
terület

nyilvántartott
régészeti lelőhely és környezete:

az azonosított lelőhelyekkel érintett területek az
alábbiak (lelőhelyenként a helyrajzi számok):

1.) 0187/7-8,
11.

2.) 0187/8,
40.

3.) 0187/11,
15-16.

4.) 0187/10,
34-37.

5.) 0193/6.

6.) 0202/12,17-18.

7.) 0202/12-16.

8.) 416.

9.) 406.

10.) 445-449.

11.) 386;
388; 389/2.

12.) 457-459;
482; 494; 496; 509-511.

13.) 369/1.

14.) 345.

15.) 05/3-27;
567; 569/1-3; 571-573; 576-580; 581/1; 589.

16.) 05/30-35;
012/2; 013/6; 592; 597-599; 602/1-2; 603/1-2.

17.) 013/6,
14; 018; 019/16-17; 602/1-2; 603/1-2; 676-682.

18.) 019/9-14.

19.) 013/2,
4, 9-10, 12-15.

20.) 028/51.

21.) 0227/11-13;
0235/7-8; 0248.

22.) 0253/17-18.

23.) 804-805;
807.

24.) 0216;
0217/1; 0267/4-5.

-
régészeti érdekű terület:

Mivel
a nyilvántartásban szereplő lelőhelyek egy része nem lokalizálható teljes
bizonyossággal, azokat a területeket, ahol ezek, továbbá a földrajzi adottságok
és az adatgyűjtés során szerzett információk alapján egyéb lelőhelyek
feltételezhetők:

§
a Sokorói-Bakony-ér keleti oldala 4-500 m szélességben, beleértve
a belterületet is,

§
a Gyömörei-vízfolyás és a Felpéci-csatorna
mellett 4-500 m széles sávban,

§
Hali-puszta területén lehet lokalizálni a
középkori Hal falut, ezért az azonosított lelőhelyek területén kívül a térképen
jelölt rész.

II.
Építészeti értékek

Műemléki védelem alatt álló művi érték:

megnevezés

cím

hrsz

Evangélikus templom

Dózsa
György utca

388

Római katolikus
templom

Táncsics
Mihály utca

15

zsellérház

Táncsics
Mihály u. 18.

24

Műemléki környezet által érintett ingatlanok:

Evangélikus templom 386, 387, 318, 317, 316, 389/1, 389/2, 368/1,
368/2, 453, 452, 451

Római katolikus templom: 12, 14, 154, 153, 16/2

Zsellérház:23, 25, 58, 57

Helyi védelem alatt álló művi értékek:

1350/2
hrsz-en található présházpincék a szabályozási terven jelölteknek megfelelően.

megnevezés

cím

hrsz

Népi lakóház

Táncsics
Mihály u. 8.

19

Népi lakóház

Táncsics
Mihály u. 16.

23

Kultúrház

Dózsa
Gy. u. 2.

452

Helyi védelemre javasolt művi értékek:

megnevezés

cím

hrsz

Népi lakóház

Szabadság
u. 67.

208/3

Népi lakóház

Kossuth
Lajos u. 28.

608

III. Táj- és természetvédelmi területek

Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozó területek:

Siseki
ősborokás, Tényői határ menti erdőtömb a 19/1992. (XI. 6.) KTM rendelet alapján
(az érintett hrsz-i számok a NP adatszolgáltatása alapján): 0132/4-5,
0132/7-21, 0154/3, 0154/16-17, 0156/1, 0200/2a,b,c, 0202/4-8, 0202/12a,b,c,
0202/13-15, 0202/16a,b, 0202/17a,b, 0202/18a,b, 0202/19-20, 0202/22,
0202/23a,b, 0235/2-9, 0235/10a,b,c,d, 0235/11.

NATURA 2000 területei:

027,
028/48-51, 055/1-2, 056-058, 062-064, 074/6, 078, 079/1-3, 080, 081/1, 084/2,
086, 089, 091, 092/1, 0121/60, 0122/6, 0125/2, 0127-0131, 0132/4-21, 0133, 0134/8-9,
0134/11-13, 0134/25-26, 0134/28-29, 0135/3, 0136/1-2, 0137, 0139/2-3, 0142/2,
0142/31-32, 0154/2-3, 0154/11, 0154/13-25, 0156/1, 0157, 0176, 0200/2,
0202/4-8, 0202/12-20, 0202/22-23, 0205, 0235/2-5, 0235/7-11 hrsz-ok

Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó területek

Helyi védelemre javasolt természeti értékek, faegyedek:

-
Az evangélikus
templom kertjében lévő két idős vadgesztenye fa (bokréta fa)

-
Az evangélikus
templom előtti tér faegyedei

-
A római
katolikus templom kertjében lévő két idős hársfa

-
Az óvodakert az
idős faállománya miatt

IV. A
közúthálózat elemeinek a tervezési osztály besorolása:

4
Országos mellékút: 8307 j. összekötő út (meglévő) K.VI.B,
B.V.c-C, 8308 j. összekötő (meglévő) K.VI.B, B.V.c-C

4
Feltáró kiszolgáló utak: földút K.VIII.C

4
Egyéb kiszolgáló utak: Az összes egyéb
bel-, és külterületi út. (meglévő) B.VI.d.D

4
Gyalogút B.X.

V. A
növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások:

1. A
legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

a)
belterületen és kiskertes mezőgazdasági területen:

-szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és
egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 méter,

-3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter,

-3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs-
és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter,

b)
külterületen a kiskertes mezőgazdasági terület kivételével:

-gyümölcs faiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő,
köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter,

-minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter,

-birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter,

-törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és
mandulafa esetében 3,50
méter,

-vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter,

-cseresznyefa esetében 5,00 méter,

-dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa
esetében 8,00 méter,

c)
mezőgazdasági területen, amennyiben a szomszédos földterület kiskertes
mezőgazdasági, vagy szőlő terület akkor szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban
foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi
ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

-
1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter,

-
2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 méter,

-
2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter,

-
fa esetében 8,00 méter.

2. közút és
vasút területén - szőlőtől és kiskertes mezőgazdasági területtől - minden
gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél
magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni
(telepíteni).



[1] A
TÉR-t-REND Kft. által 2005-ben készített szabályozási tervlapjai

[2] Amennyiben a módosítás
terület felhasználást, illetve belterületi határt érint, az Étv.
figyelembevételével a szerkezeti tervet is módosítani kell.

[3] Lásd: Étv. 27.§

[4]
45/1997. (XII.29.) KTM rendelet 5.§.

[5] ajánlott segédlet: a "Magyar Építész
Kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatás és díjszámítási szabályzata" II.
rész 2.1. pontja

[6]
lásd:
85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, valamint Étv. 23, 24 §.

[7] a
21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz mellékletének 7.2 pontjában
meghatározott nagylétszámú álattartásra vonatkozó határértékek figyelembevételével

[8] a
11/1984 (VIII. 22.) IpM rendelet

[9] OTÉK
szigorítás: üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

[10] lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM
rendelet a telekalakításról, Étv.

[11] OTÉK
16.§ (2) szűkítése

[12] OTÉK 16.§ (2) 4. pontjában
meghatározott

[13] Evt.)
15. § (1) és a 16. § (1) és Evt. 10. §-ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9, 10
szakaszai

[14]
Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az
életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne
károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A
felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a
természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás
során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak tájrehabilitációs terv
alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.

[15] OTÉK és az ágazati
szabványok betartandók

[16] A
légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet
meghatározása szerint

[17] A
természetvédelemről szóló törvény vonatkozó előírásai

[18] A száraz zöldhulladék,
illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik.

[19]
Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó
végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A
régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített
hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

[20] a 66/1999.(VIII. 13.) FVM
rendelet 8. §-a szerint.

[21] A
Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozó területek helyrajzi számos jegyzékét
az I. számú függelék tartalmazza.

[22] A
természet védelméről szóló törvény előírásai szerint.

[23] Natura 2000 a védelmet és a
területi lehatárolást tartalmazó országos rendelet tárcaközi egyeztetés alatt

[24] A
tervezett Natura 2000 területek helyrajzi számos jegyzékét a II. számú függelék
tartalmazza.

[25] Az
Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó területek helyrajzi számos jegyzékét a
III. számú függelék tartalmazza.

[26] A helyi védelemre javasolt
természeti értékek, faegyedek jegyzékét a IV. számú függelék tartalmazza

[27] a 66/1999.(VIII. 13.) FVM
rendelet 8. §-a szerint.