Rendelet
Itt add meg az alcímet

Építési szabályzat és szabályozási terv

Tartalomjegyzék - Jóváhagyandó munkarészek

Településszerkezeti terv leírása-határozati javaslat

Építési szabályzat és szabályozási terv - Rendelettervezet

I. Általános előírások 1

A rendelet hatálya 1

Szabályozási elemek 1

Sajátos jogintézmények 2

Fogalom meghatározás 2

Telekalakítás általános szabályai 3

Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások 4

Tilalmak és korlátozások 5

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok 6

A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei 6

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, Építési övezetek ELŐÍRÁSAI 7

Falusias lakóterület 7

Településközpont vegyes terület 9

Gazdasági terület 11

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 11

Ipari gazdasági terület 12

Mezőgazdasági üzemi terület (állattartásra is hasznosítható gazdasági terület) 12

Különleges területek 13

III. Beépítésre nem szánt területek, övezetek előírásai 14

Zöldterületek 14

Erdőterület 14

Mezőgazdasági területek 15

Vízgazdálkodási terület 18

IV. Közlekedési- és, közműlétesítményekre vonatkozó előírások 18

Közlekedési és közmű területek 18

Közművek létesítményei 19

V. KÖRNYEZETVÉDELEM 20

Föld- és talajvédelem 20

Levegőtisztaság-védelem 21

Felszíni- és felszín alatti vizek védelme 21

Egyéb környezetvédelmi követelmények 22

VI. ÉRTÉKVÉDELEM 23

Régészeti lelőhelyek védelme 23

A település műemléki védelem alatt álló területei, épületei 23

Építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai 24

A helyi egyedi védelemre vonatkozó előírások 24

Táj- és természetvédelem 24

Természeti érték helyi védelmének általános szabályai 26

VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 26

Záró rendelkezések 26

VIII. Függelék 27

I. Régészeti terület 27

II. Építészeti értékek 27

III. Táj- és természetvédelmi területek 28

IV. A közúthálózat elemeinek a tervezési osztály besorolása 28

V. A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások 28

JELMAGYARÁZAT: A 6/2016.(VIII.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELKEZÉS

MÓDOSÍTOTT RENDELKEZÉS

FELPÉC Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

6/2005.(V.19.) rendelete

FELPÉC Község
ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

Felpéc Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. § (3) bekezdésében és 7.§ (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Kormányrendelet és mellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelembe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet állapítja meg, és jóváhagyja a szabályozási tervet.

I. Általános előírások

A rendelet hatálya

1.§

(1) Jelen előírások területi hatálya Felpéc község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki.

(2)

(3) A jelen helyi építési szabályzatot és a mellékletét képező SZ-1 és SZ-2[1] jelű szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni.

Szabályozási elemek

2.§

(1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

a) bel- és külterület határa,

b) a külterületen beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,

c) meglévő és tervezett szabályozási vonal,

d) területfelhasználási egység határa,

e) építési övezet, övezet határa és előírásai,

f) sajátos jogintézmények határvonalai.

(2) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, a (3) -(4) bekezdésben szereplő eset kivételével[2].

(3) A szabályozási terven jelölt belterületbe vonásra kerülő területek bevonása az időszerűség esetén, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható, külön önkormányzati határozat alapján.

(4) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek.

(5)

Sajátos jogintézmények

3.§

A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:

a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés[3]: új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe.

b) Beültetési kötelezettség: A telek beültetési kötelezettségű részén, a szabályozási terven jelölt helyen és mértékben fás növényzet ültetésével zöldfelületet kell kialakítani. A zöldfelületet háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növénytelepítéssel kell biztosítani. A zöldfelület legalább 60%-án cserjék, lombos- és örökzöld fák telepítendők.

Fogalom meghatározás

4.§

A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:

a) Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

b) Építési hely: amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni, kivéve ha telek területét tervezett szabályozási vonal érinti, ebben az esetben a szabályozási vonalat telekhatárként kell értelmezni az építési hely meghatározásánál.

c) Fekvő telek: amennyiben a telek mélysége nem éri el az övezeti előírásokban meghatározott minimális telekmélységet, de meghaladja a 16 m-t, és a telek szélessége meghaladja az övezetben előírt telekszélesség kétszeresét.

d) Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, valamint szükség szerint kertépítészeti terv, amelyben meghatározandók a gyalogos, a gépjármű közlekedés, a vendégparkolók, a behajtók, személybejárók felületei, a kertépítészeti téralakítás, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés módja és a rendezéssel kapcsolatos közműkiváltások és átépítések.

e) településrendezési elvi építési engedélyezési tervben az ingatlan helyzete és a funkció függvényében az alábbiakat kell meg határozni:

- az ingatlan és a létrehozni kívánt épület/ek személy és gépjárművel való megközelíthetőségének lehetőségeit, módját, az esetleges külső közterületi kapcsolatokat (a személy- és/vagy teherforgalmi bejáratok) és belső gépjármű-forgalom rendszerét, környezetre gyakorolt hatását,

- a lehetséges telekalakítást,

- az alkalmazott/módosult technológiát és annak környezetre gyakorolt várható hatásait,

- az ingatlanon elhelyezhető építmények számát,

- az építmények elhelyezését, az építési hely pontosítását, a beépítési jelleg részletes meghatározását,

- környezethez történő illeszkedés, vagy alkalmazkodás módját, be kell mutatni az új épület településképbe, tájba való beilleszkedését, a közterület felőli látványait, a rálátási lehetőségek figyelembe vételével,

- az épület/ek építészeti megformálását, az építmény tömeg- és homlokzatképzését, színezését, jellemző homlokzati és tetőfedési anyaghasználatát,

- a szintek számát, az átlagos építménymagasságot, annak a telken belüli differenciálását,

- az épületek alaprajzi és térbeli elrendezését, funkcionális tartalmát, megosztását,

- a közműellátás módját,

- a tervezett zöldfelületek, burkolt felületek parkolók kialakítását,

- felszíni vízelvezetés rendszerét.

f) Kertépítészeti terv: az épület építési engedélyezési tervdokumentációjához csatolt, a kert kialakítására vonatkozó tervdokumentáció, melynek favédelmi tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények és évelők csoportjainak jelölésével), finom tereprendezési tervet (M 1:200); a tervezett kerti építmények terveit (M 1:100) és az e munkarészekhez tartozó műleírásokat kell tartalmaznia.

g) Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló kertépítészeti létesítmény (pl. zöldterület) engedélyezési szintű tervdokumentációja, melynek az e) pontban foglaltakon kívül az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeit meghatározó jogszabályban[4] foglalt tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelni[5].

h) Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok ) ellátott felület és/vagy vízfelület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét.

i) A főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület, építmény.

j) Kialakult, beépített terület: belterületen illetve beépítésre szánt területeken a telektömbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75%-ban beépültek.

Telekalakítás általános szabályai[6]

5.§

(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telekalakítás elrendelhető az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó megszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

(3) A szabályozási terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak. Az övezeti előírásokban szereplő telekmélység értékétől eltérni abban az esetben lehet, ha létrejövő telek a fekvő telek előírásainak megfelel.

(4) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretek illetve a fekvő telkekre vonatkozó eltérések figyelembevételével lehet.

(5) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel.

(6) Telekegyesítés esetén figyelembe kell venni az övezeti előírásokban meghatározott utcai telekszélesség maximált értékét.

(7) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban (az út szélességének változtatása nélkül) elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik.

(8) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között -a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban "út" megjelöléssel.

Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások

6.§

(1) A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el.

(2) Az építési hely beépítésre szánt területeken- amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik - a beépítési mód figyelembevételével a következő:

a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szomszédos telken álló főépület - saroktelek esetén az építési övezetben saroktelken álló 2 főépület - figyelembevételével a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani és a helyszínrajzon igazolni, amennyiben ez egyértelműen nem állapítható meg, illetve új területek beépítése esetén 5,0 és 10,0 m - a saroktelek oldalhatáron álló beépítése esetén a saroktelek hosszabbik homlokvonala melletti előkertjét 1,0 és 2.0 m - között kell meghatározni.

b) Az oldalkert szélessége:

- Szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter,

- oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni, új építés esetén 1,0 m-re kell elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet.

c) a hátsókert mélysége:

- az övezeti előírásokban megállapított minimális telekmélységet el nem érő, illetve az Lf-2 övezetbe sorolt telkek esetén legalább 4,0 m,

- az 50 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 6,0 m,

- az 50 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m,

- 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m.

(3) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 1,00 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.

(4) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki, kivéve ha a közterület és az építési telek közterülettel érintkező határvonalán meglévő jelentős szintkülönbség (2-3 m) van. Ebben az esetében a közterületről közvetlenül is megközelíthető alagsori, pince beépítés létesíthető. Az épület utcai alagsori szintjének homlokzatképzését a lakószint homlokzatképzésétől határozottan eltérő anyaggal, lábazatszerű felületképzéssel kell megoldani (pl.: kő, tégla burkolat.

(5) A tetőtéri beépítéshez tartozó tetőkiemelések vetületi nagysága nem haladhatja meg az ugyanazon homlokzathoz tartozó tető vetületi nagyság 1/3-át.

(6) Az építési engedélyben kikötött módon belterületen új lakóépület használatbavételi engedélye csak a szennyvíz-csatornára való rákötés megléte esetén kérhető.

(7)

(8) A beépítésre nem szánt területeken csak környezetbarát, természet közeli tájképi megjelenésű területeken kialakult magyar építészeti hagyományoknak megfelelő, vagy azokhoz településképi szempontból esztétikusan illeszthető anyagok (pl. tégla, kő, agyag, vakolat, cserép, fa,) alkalmazhatók. A természetes anyagok használatát előnyben kell részesíteni.

(9) A beépítésre nem szánt területeken lévő kialakult lakóépületek felújíthatók, egy esetben 40 m2-el bővíthetők, újraépíteni csak 3000 m2 telekterület megléte esetén lehet.

(10) Állattartó épület tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

(11) A zöldfelület minden 150m²-én 1 db lombos fa, vagy 40 db legalább közepes növekedésű (1-1,5 m magasra növő) cserje elültetése szükséges.

(12) A fák, cserjék ültetésénél figyelembe kell venni a mellékletben meghatározott növénytelepítési távolságokat.

Tilalmak és korlátozások

7.§

(1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.

(2) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete: a nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület védendő létesítményétől, tervezett területhasználatától mért 500 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el.

(3) A nagylétszámú állattartó telep védőtávolsága 500 m.[7].

(4) Felszíni vizek természetközeli állapotú part menti védőtávolsága, védőövezetei külterületen:

a) A vízfolyások természet közeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a telekhatártól mért 50-50 m széles vízvédelmi védőövezet, ahol az építés természetvédelmi, vízvédelmi érdekből korlátozott, csak a vízhasználathoz kötődő építmények építése megengedett (pl. stég, zsilip, gát).

b) a tavak, tározók, vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább egyoldali, a partéltől mért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó:

- A VIZIG kezelésébe tartozó vizek partján 6-6 m,

- A társulások és az önkormányzat kezelésében lévő vizek partján belterületen legalább egy oldalt 3 m, külterületen 3-3 m,

(5) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

a) országos közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50-50 m, ahol minden építési munkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges.

b) a vasútvonal szélső vágányától mért 50 m-es távolságon belül lakóépület nem helyezhető el.

c) 120 kV-os légvezeték szélső áramvezetőjétől vízszintesen a nyomvonalára merőlegesen mért 13m,

d) 1-35 kV-os elektromos légvezetéké külterületen 5 m, belterületen 2,5 m,

e) kisfelszültségű föld feletti légvezeték esetén 1 m,

f) 35 kV-nál nem nagyobb feszültségű földben elhelyezett vezetéknél 1 m[8],

g) A vízműkút belső védőövezete a kút körüli 10 m sugarú kör, külső védőövezet a belső védőövezet határától mért 100 m szélességű körgyűrű.

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

8.§

(1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés, a közlekedésbiztonság betartása mellett, legfeljebb 1m2nagyságban,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke.

(2) Közterületalakítási terv készítendő a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei

9.§

(1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:

a) Lakóterületek:

falusias lakó övezet Lf-1 - Lf-3,

b) Vegyes területek:

településközpont övezet Vt-1, Vt-2,

c) Gazdasági területek:

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet Gksz

ipari gazdasági övezet Gip

mezőgazdasági üzemi övezet Gmü

d) Különleges területek:

temető területének övezete Kt

kegyeletei park övezet Kke

sportterület övezete Ks

(2) A község beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll:

a) Közlekedési és közműterületek:

közút övezete KÖu

vasút övezete KÖk

b) Zöldterületek Z

c) Erdőterületek

védelmi (védett és védő erdő) célú Ev

gazdasági célú erdő Eg

d) Mezőgazdasági területek:

kertes mezőgazdasági övezete Mk

általános mezőgazdasági övezete Má-á

szőlőkateszterbe tartozó ált.mezőgazdasági övezete Má-sz

természeti területek mezőgazdasági övezete Má-t

tanyás általános mezőgazdasági övezet Má-ta

e) Vízgazdálkodási területek övezete V

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, Építési övezetek ELŐÍRÁSAI

Falusias lakóterület

10.§

(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető[9]:

a) telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db lakóépület,

b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,

c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület,

d) a lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, (pl.: terménytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény,

e) telkenként összesen 4 db épület helyezhető el.

(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 m szélességben.

(3) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő[10] kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be nem épített telkeket.

(4) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m.

(5) Településkép védelmi szempontok miatt, telekösszevonás a szomszédos telkek esetén legfeljebb 50 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.

(6) A lakótelek beépítési százalék számításánál a lakótelek összterülete 1500 m2-ig teljes területtel, az e feletti, 1500 m2- 2500 m2 közötti terület fél területtel, a 2500 m2 feletti terület nem vehető figyelembe.

(7) Az övezeti előírások a beépítés jellegének megfelelően határozzák meg a beépítési módot.

a) Ha a telek utcai telekhatára nem merőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai homlokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelező előkert határához. Az előkert mélysége az illeszkedés elve alapján határozandó meg.

b) Ha az építési övezet szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési módot is megenged, akkor a 20 méternél szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, így a szabadonállóan elhelyezett épületek esetén is legalább 6 méteres az utcára jellemző oldalkerti elhelyezkedést meg kell tartani.

c) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

- Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre meghatározott szabályok betartásával szabad.

- Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül.

- Építési helyen belül a lakófunkciójú és/vagy lakossági forgalmat bonyolító épületnek (főépületnek), mindig az utca felöl kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon.

(8) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény/építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

(9) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) Az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége max. 10,0 m lehet, ennél szélesebb homlokzat az utca irányába kontyolt, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet.

b) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas nem lehet).

c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.

d) A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli és a természetes építőanyagok színeitől eltérő színezésű fémlemezfedés nem alkalmazható).

e) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

(10) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú gazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 5,5 m építménymagassággal, amennyiben az a szomszédos telket hátrányosan nem korlátozza és nem homlokvonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építménymagassággal megegyező.

(11) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:

a) jellemzően áttört kerítés legfeljebb 2,5 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással készülhet. A tömör lábazat magassága legfeljebb 0,75 m lehet. Anyaghasználatban és a tömör felület magasságában a szomszédos 3-3 telekhez kell igazodni.

b) Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

(12) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

Lf- 1 - jellemzője szabálytalan alaprajzú, keskeny, mély telekosztás, oldalhatáron álló beépítés,

Lf - 2 - szabálytalan telekosztás, kisméretű telkek, oldalhatáron vagy szabadon álló beépítés,

Lf - 3 - szabályos telekosztás, szélesebb, nagyobb méretű telkek, oldalhatáron vagy szabadon álló beépítés,

Lf - 4- szabályos telekosztás, oldalhatáron vagy szabadon álló beépítés.

(13) Az lakóterületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:

építési övezet

telekalakításra

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások


Lf

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb


terület

m2

szélesség

m

mélység

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.


Lf-1

900

14

35

O

i,

max 10m

60

20

4,5

0,5


Lf-2

400

12

20

O,SZ

i

50

30

4,5

0,5


Lf-3

700

16

35

O,SZ

5-10

55

25

4,5

0,5


Lf-4

800

18

35

O,SZ

5-10

55

25

4,5

0,5


i= illeszkedés

Településközpont vegyes terület

11.§

(1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók[11]:

a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,

b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület[12],

c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,

d) lakóépületek,

e) játszókertek, közkertek, sportépítmények,

f) önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított.

(3) A területen közforgalom számára megnyitott, meglévő kereskedelmi- szolgáltató- igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható, ahol az övezeti előírások erre lehetőséget adnak.

(4) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

a) meglévő épületek bővítése az új épületekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges.

b) meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön.

(5) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) A homlokzati nyílások ritmusát, az alkalmazott anyagokat, jellemző építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó módon kell megtervezni. Az építési engedély mellékleteként az utca szakaszon, a szomszédos 2-2 épület bemutatásával együtt kell, az épület homlokzatát ábrázolni (pl.: utcakép, fotó montázs).

b) Az épületek kialakítása csak magas tetővel történhet. Az illeszkedés elve alapján a tető kialakítása a szomszédos 2-2 telken álló épület tetőformájához igazodó legyen (az utcával párhuzamos gerincű nyeregtető, vagy oromfalas kialakítású).

c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.

d) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható).

e) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

(6) Az építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet. A kerítés színezésére a természetes építő anyagok színeivel megegyező színeket lehet használni, fémháló kitöltő mezőnél a világos szürke, zöld és a fekete is alkalmazható.

(7)

a)

b)

c)

d)

(8) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

a) Vt -1 oktatási, kulturális, igazgatási intézmények övezete, ahol:

Az övezetben lakóépület nem létesíthető, a szükséges parkoló szám közterületen is biztosítható.

b) Vt - 2 lakó, kereskedelmi és intézményi területek vegyes övezete, ahol:

Nagy helyigényű intézmények nem helyezhetők el, a parkolást telken belül kell megoldani.

(9) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek:

építési övezet

telekalakításra

vonatkozó előírások*

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások


Vt

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb


terület

m2

szélesség

m

mélység

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.


Vt-1

2000

-

-

SZ

-

35

40

9,0

0,9


Vt-2

1000

16

-

O,SZ

i

40

35

6,0

0,8


Gazdasági terület

12.§

(1)

(2) Környezetalakítási követelmények

a) Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2m távolságra lehet. A közút és a telekhatár közötti az előkerti és az oldalkerti sávban legalább egy sorban kétszintes (fa- és cserjeszint) fa- és cserjebeültetést kell megvalósítani, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság vagy a vagyonvédelem érdeke kizárja. Alapellátási tevékenységek esetén csak a parkoló-felület mentén kötelező fát telepíteni.

b) Reklámhordozó csak épülethomlokzaton, vagy kerítésen engedélyezhető. A funkciónak megfelelő cégfelirat, reklámhordozó, információs tábla legfeljebb 1,0m2 nagyságú, káprázat mentes kialakítású legyen. Óriásplakát elhelyezése nem engedélyezhető.

c) Az övezetben csak kertépítészeti engedélyezési terv alapján lehet a zöldfelületeket kialakítani, felújítani.

d) A telken belüli 5 db gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló területe 4 db parkoló állásonként fásítva alakítható ki.

e) A parkoló-felületeket vízzáró alapon kell létesíteni. A felületkialakítás a használat intenzitásától függően, műagyag gyeprácsos is lehet.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

13.§

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban:

a)

b) Ipari jellegű és mezőgazdasági tevékenységet szolgáló építmények nem helyezhetők el.

(2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

építési övezet

telekalakításra

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások


Gksz

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb


terület

m2

szélesség

m

mélység

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.


Gksz

1500

30

-

SZ

K,10

40

30

6,0

0,5

Ipari gazdasági terület

14.§

(1) Az ipari gazdasági övezetben elhelyezhető:

a) gazdasági tevékenységi célú épület,

b) irodaépület,

c) üzemanyagtöltő,

d) sportépítmény.

(2) Amennyiben az övezetben telekalakítás válik szükségessé a tömb egészére kell telekalakítási tervet készíteni, mely tartalmazza az egyes telkek megközelítését biztosító magánúthálózat kialakítását is. A magánutaknak legalább 12 m szélességűnek kell lennie.

(3) Az épületeket legalább 50 méterenként tagolni kell, a homlokzati síkban való mozgatással. Az esetleges irodafunkciót, az építési hely közterület felé eső részén kell elhelyezni.

(4) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

építési övezet

telekalakításra

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások


Gip

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb


terület

m2

szélesség

m

mélység

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.


Gip

4000

75

-

SZ

35

30

7,5

(5) Az építési engedélyben kikötött módon a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Mezőgazdasági üzemi terület (állattartásra is hasznosítható gazdasági terület)

15.§

(1) A mezőgazdasági üzemi terület (G-m) az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

(2) Az állattartásra is hasznosítható gazdasági övezetben elsősorban:

a) állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények,

b) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

c) a közegészségügyi előírások teljesülése esetén a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás,

d) irodaépület,

e) mezőgazdasági gépek számára, nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás,

f) a gazdasági terület tulajdonosa, a használója és a személyzete számára sportépítmény

létesíthető.

(3) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

építési övezet

telekalakításra

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások


Gmü

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb


terület

m2

szélesség

m

mélység

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.


Gmü

5000

50

-

SZ

15

40

15

5,5*

0,3

* Technológiailag indokolt esetben az építménymagasságtól el lehet térni (pl.: siló, takarmánytároló)

(4) A mezőgazdasági üzemi területeken kialakításra, átalakításra, ill. felújításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek, továbbá magastetős, középtengelyre szimmetrikus, 17°-30° közötti tető hajlásszögűek lehetnek.

Különleges területek

16.§

(1) A különleges területek építési övezetei az alábbiak:

  1. K-sp jelű nagy zöldfelületet igénylő, sportolási célú különleges területek,
  2. K-te jelűtemetkezési célú különleges területek,
  3. K-ke jelű kegyeleti parkként kialakított felhagyott temetkezési különleges területek.

(3) A K-sp jelű nagy zöldfelületet igénylő sportterületre vonatkozó előírások:

a) övezetében elhelyezhetők:

- kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő-létesítmények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár), továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények,

- sportpályák, de technikai sportok pályája nem lehet,

- területhasználatához szükséges fásított parkolók.

b) Az övezetben az épületek szabadon álló módon, legalább 3m-es előkert megtartásával helyezendők el.

c) Építészeti kialakításra vonatkozó előírások, a 13.§-ban, a gazdasági övezetben meghatározottak szerinti.

építési övezet

telekalakításra

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások


K-sp

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb


terület

m2

szélesség

m

mélység

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.


K-sp

5000

-

-

SZ

-

70*

10

5,5

-

* burkolt sportpályák kialakítása esetén elvi építési engedély alapján 50 %-ra csökkenthető.

(6) A K-t, illetve a K-ke jelű temetők területeinek övezeteire vonatkozó előírások:

a) A K-t és K-ke jelű övezetben elhelyezhetők: a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azok kiegészítő építményei (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei).

b) Az övezetben az épületek szabadon vagy oldalhatáron álló módon, legalább 3 m-es előkert megtartásával helyezendők el. Az építménymagasságtól csak kápolna létesítése esetén lehet eltérni.

építési övezet

telekalakításra

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások


K-t

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb


terület

m2

szélesség

m

mélység

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.


K-t

4000

-

-

SZ,O

3

40

15

5,0

-


K-ke

K

-

-

-

-

50

-

-

-

c) A temető új bővítési területén belül, a telekhatár mentén 30-30 m széles, sírhelyek számára nem igénybe vehető belső zöldsávot kell kialakítani.

III. Beépítésre nem szánt területek, övezetek előírásai

Zöldterületek

17.§

(1) A zöldterületek a Szabályozási terven "Z" jellel jelölt közterületi zöldfelületek: közkertek.

(2) Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, a telkek összevonása engedélyezhető.

(3) A zöldterületeken a beépítési mérték 0%,

(4) Az övezetben kizárólag

a) a pihenést és játékot szolgáló építmények (pl.: sétaút, pihenőhely, játszótér),

b) köztárgyak, műtárgyak (pl.: szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút), valamint

c) kerti építmények (pl. pergola)

helyezhetők el.

d) A zöldterületeken épületek nem alakíthatók ki.

(5) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények fából, felületkezelt fém (pl.. öntöttvas) terméskő és tégla felhasználásával készülhetnek.

(6) Az övezetben az egyes telkek legalább 80 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(7) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.

(8) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet.

Erdőterület

18.§

(1) Az erdőterületek övezetébe az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgáló erdő művelési ágú területek tartoznak, valamint azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az erdőterületek a hatályos erdészeti üzemtervekkel összhangban, az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi Eg és Ev jelű övezetbe tartoznak azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az erdők védelméről szóló törvényben[13] meghatározottak a mérvadóak:

a) az Eg jelű övezet területei a védelmi célú erdőterületeken kívüli minden más céllal (pl. gazdasági- fatermelő-, egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási-) hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek

b) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek.

(3) Az Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:

a) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők),

b) az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó).

(4) Az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:

a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,

b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.

(5) Az erdőgazdasági övezetben minden bejelentés- vagy engedélyköteles építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok rendelkezései alapján történhet.

(6)

(7) Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.

(8) A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területén, a 0202614-15 hrsz-ú területek javasolt erdősítése csak őshonos homoki fafajok felhasználásával történhet. A nem védett területek erdősítésénél is az őshonos fa- és cserjefajokat alkalmazásával történhet.

(9) Az erdőövezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet

jele

A kialakítható telek mérete*

Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek*

(ha)

Beépítettség

%

Szintterületi mutató

Legkisebb

zöldfelület (%)

Beültetési kötelezettség

(%)

A megengedett legnagyobb építmény magasság

(m)


terepszint


legkisebb

(m2)

legnagyobb

(m2)

területe

(m2)

széles-sége (m)

alatt**

felett


Eg

-

-

100.000

-

0,3

0,3

-

98

95

5,5


Ev

-

-

-

-

-

-

-

98

95

-


* az Elvi Építési Engedélyben meghatározható

**a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet

Mezőgazdasági területek

19.§

(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások:

a) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét.

b) A szabályozási tervben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m2-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható.

(3) A mezőgazdasági terület az SZT-n jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

a) az Má-á jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző,

b) az Má sz jelű I. szőlőkataszterbe tartozó mezőgazdasági övezet, ahol a szántóföldi művelés, illetve a nagyüzemi szőlő- és gyümölcs-ültetvények művelése a jellemző,

c) az Má-t jelű természeti területek mezőgazdasági övezete, ahol a természeti értékek védelme érdekében a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző,

d) az Má-ta jelű tanyás általános mezőgazdasági övezet, ahol a kistermelői intenzív mezőgazdasági tevékenység (pl. kertészet, állattartás), a jellemző

e) az Mk jelű I. szőlőkataszterbe tartozó kertövezet, ahol a szőlőművelés a meghatározó, a terület további fölaprózódása a védett szőlős tájhasználat, a táji/természeti értékek védelme miatt korlátozott.

(4) Az Má-á jelű övezetben jellemzően elhelyezhető építmények:

a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók),

b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt "kint-lakáshoz" szükséges lakóépület.

(5) Az Má-sz jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a szőlő- és gyümölcstermesztéshez szükséges gazdasági építmények (jellemzően gyümölcs- és szerszámtárolók, présházak, borfeldolgozó építmények),

b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt "kint-lakáshoz" szükséges lakóépület (tanya).

(6) Az Má-t jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók),

b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt "kint-lakáshoz" szükséges lakóépület.

(7) Az Má-ta jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók)

b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt "kintlakáshoz" szükséges lakóépület

(8) Az Mk jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges építmények (jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók, egyéb terménytárolók),

b) az övezetben lakóépület és állattartó épület nem helyezhető el

c) telekösszevonás a szomszédos telkek esetén legfeljebb 50 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.

(9) A mezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Az övezet

A telek

Az épület


Sajátos területhasználat

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek mérete

(m2)

Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb

A megengedett legnagyobb beépítettség terepszint*

Megengedett legnagyobb építmény-magassága

(m)


területe

(m2)

szélesség

(m)

felett

(%)

alatt

(%)


legkisebb

legnagyobb

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági .épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)


Általános mg-i övezet

Má-á

SZ

5.000

-

100.000

200.000

50

50

0,3

0,3

-

-

5,5

4,5+ 5,5


Ültetvényes mg-i övezet

Má-sz

Szántó műá.

SZ

3.000

-

50.000

200.000

50

50

0,3

0,3

0,3

0,3

5,5

4,5+ 5,5


gyümölcs műá.

SZ

3.000

20.000

50.000

50

50

1

1

1

1

5,5

4,5+ 5,5


szőlő műá

SZ

3.000

10.000

20.000

30

50

1

1

1

1

4,5

5,5


Természetszerű gyepg. ált. mg-i öv. mgövezete

Má- t

SZ

10.000

-

500.000

500.000

50

50

0,1

0,1

-

-

5,5

5,5


Tanyás általános mg-i övezet

Má-ta

SZ

6.000

6.000

6.000

50

50

3

3

3

3

4,5

5,5


Kertövezet

Mk

SZ

1500

-

900

-

12

-

5* max. 100 m2

-

3

-

4,0/ 2,5*

-


* a védett pincék építménymagassága

(10)

(11) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el.

(12) A nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30°-40° között lehet.

Vízgazdálkodási terület

20.§

(1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak: a felszíni vízelvezető rendszer fő elemei, a közcélú nyílt csatornák medre és partja a szabályozási tervben vagy a HÉSZ előírásai szerint vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben.

(2) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.

(3) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni vízjogi engedély birtokában, a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,

b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,

c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását[14].

IV. Közlekedési- és, közműlétesítményekre
vonatkozó előírások

Közlekedési és közmű területek

21.§

(1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közút és vasút területek, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény területével együtt.

(2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével valamint az út kezelőjének hozzájárulásával.

(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

a) Országos mellékút: 8307 és 8308 j. összekötő út: meglévő 12-56 m között változó,

b) Külterületi feltáró út: 14 m, az Mk övezet területén legalább 6 m szabályozási szélességet biztosítani kell. Új építés (épület, kerítés, támfal) esetén Külterületi feltáró útnál az út tengelyétől mért legalább 15-15m, az Mk övezet területén 10-10 m távolságot szabadon kell hagyni.

c) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége 12-14 m, beépítési kötöttségek esetén min 8 m. A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek megtartandók.

d)

(4) Járművek elhelyezése

a) A meglévő közintézmények (pl.: iskola, templom, polgármesteri hivatal, temető) parkoló igénye közterületen alakítandó ki, amennyiben nem biztosíthatók telken belül a szükséges parkolók.

b) Kerékpártárolót kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán, és a temető mellett.

(5) A "Szabályozási terv"-en jelölt útvonalak és lakóutcák mentén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével kétoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező. A fasorok legfeljebb 8 m tőtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekből, előnevelt faiskolai útsorfákból alakítandók ki.

(6) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

Közművek létesítményei[15]

22.§

(1) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak - szükség esetén - egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(2) Vállalkozási, gazdasági területről, lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is, a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) a megengedett szennyezettség mértékéig elő kell tisztítani.

(3)

(4) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.)

(5) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.

(6) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.

(7) A kisfeszültségű villamos és a hírközlési vezetékeket és kábel TV hálózatokat meglevő, felújításra kerülő hálózatokon és az új beépítésre szánt területeken földfeletti vezetés esetén a közös oszlopsoron kell vezetni.

(8)

V. KÖRNYEZETVÉDELEM

Föld- és talajvédelem

23.§

(1) Felpéc területe nem tartozik a nitrátérzékeny kategóriába.

(2) A termőföldön történő építési engedélyköteles változtatások esetén az építési engedélyeztetési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.

(3) A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(4) A földmozgatással járó munkavégzések során:

a) A felső humuszos réteget külön kell letermelni és deponálni.

b) A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel).

c) Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.

d) A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.

(5) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(6) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.

(7) A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható.

(8) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen. A Szabályozási terven vízerózióveszélyesnek jelölt területeken az építési engedélyköteles változtatások engedélyezéséhez benyújtott tervdokumentációknak az erózióvédelem szükségességére és a védekezés műszaki- és mérnökbiológiai megoldásinak módjára vonatkozó munkarészeket (tervi, műszaki leíró) is tartalmaznia kell.

(9) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő takarás) esetén létesíthető.

(10) A területen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.

(11) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

Levegőtisztaság-védelem

24.§

(1) Felpéc a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik[16]. Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet.

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

a) tevékenységet folytatni,

b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot kedvezőtlenül megváltoztatni nem szabad.

(3) A területen, meglévő védendő területhasználatot (pl. lakóterület, egészségügyi, vendéglátó létesítmény) zavaró, bűzzel járó tevékenység (pl. nagylétszámú állattartás) nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(4) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

(5) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a szennyező építménytől a közegészségügyi-, a környezetvédelmi hatóság előírásai szerint meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen állandó lakás céljára alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.

(6)

Felszíni- és felszín alatti vizek védelme

25.§

(1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység alapján az "B", érzékeny besorolású. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően, a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó kertépítészeti tervek alapján kell meghatározni.

(3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(4) A szennyvízközmű-hálózattal még el nem látott területen a közműhálózat kiépítéséig a zárt és szivárgásmentes közműpótló használata kötelező. A területen közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki.

(5) Az új beépítésre szánt területek csak a szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése mellett hasznosíthatók. A szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető külterületi beépítésre szánt területen és a Hali pusztai egyéb belterületen a fentiekben meghatározott kialakítású közműpótló vagy a hatóságok által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható a szennyvizek környezetkímélő ártalmatlanítására

(6) A területen a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása tilos.

(7) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről (drén csövek) gondoskodni kell.

(8) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.[17] A természetes vizek környezetében a védőtávolságok, pufferzónák kijelölésére és azokra vonatkozó előírások meghatározására tájrehabilitációs tervet kell készíteni.

(9)

Egyéb környezetvédelmi követelmények

26.§

Zaj- és rezgés elleni védelem

(1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció, területhasználat csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott üzemi eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, illetve a település helyi zajvédelmi rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.

(2) A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő "laza beépítésű falusias lakóterületek" és vegyes területek megengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint átmenő forgalom nélküli kiszolgáló út mellett 55/45 dB nappal/éjjel értékek, gyűjtőút, bekötőút mellett 60/50 dB nappal/éjjel értékek.

(3) Az üzemi eredetű zaj megengedett zajterhelési határértékei "laza beépítésű falusias lakóterületek" és vegyes területek esetén 50/40 dB nappal/éjjel értékek.

Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás

(4) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(5) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési (inert) törmelék csak a település igazgatási területén kívül, környezetvédelmi engedéllyel rendelkező, inert hulladék befogadására is engedélyezett hulladéklerakón, helyezhető el.

(6) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(7) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.

(8) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. A zöldhulladék ártalmatlanítása a háztartásokban komposztálással, illetve a terv távlatában kialakuló szelektív hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás keretei között oldható meg.[18]

(9) A település területén illegális hulladék-lerakóhely nem létesíthető. A meglévő illegális hulladéklerakók kármentes felszámolásáról, rendezéséről a terület tulajdonosának, közterület esetén az önkormányzatnak kell gondoskodni.

VI. ÉRTÉKVÉDELEM

Régészeti lelőhelyek védelme[19]

27.§

(1)

(2) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

(3) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(4) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, amely hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

A település műemléki védelem alatt álló területei, épületei

28.§

(1) A műemlékek műemléki környezetének lehatárolását a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A műemléki környezetben új épület építése esetén a kialakítható legnagyobb traktusszélesség 7,0 m, a tető hajlásszöge 35-45°között lehet.

(3) A műemléki környezetben a homlokzatarchitektúra, a színezés, a nyílászárók elhelyezése és mérete a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően építendő ki: álló ablak, keretezés, párkány, szemöldök, fehér vagy pasztell színek és árnyalataik alkalmazása, sötét lábazat, oromfalas kialakítás. A héjazat nem készülhet műpalából, és legalább a hagyományos héjazati anyagokhoz kell igazítani (zsup, nád, cserép).

(4) Műemléki környezetben az utcai kerítések lábazata max. 50 cm-es lehet, anyaga tégla vagy kő, a kerítés anyaga fa.

(5) Utcai homlokzaton külső gázvezeték és nyomásszabályozó nem létesíthető. A nyomásszabályozó a kerítéslábazat takarásában, vagy az udvari homlokzaton falfülkében helyezhető el. Külső homlokzaton gázvezeték a párkány vonalában a ház homlokzatával azonos színűre mázolva vezethető. Szerelt kémény és utcai homlokzaton parapet konvektor kivezető nem létesíthető.

Építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai

29.§

(1) Helyi védelem alatt álló épületek azok, amelyek a község épített emlékei között meghatározó arculatteremtő erejű értékek, amelyeket önkormányzati rendelettel védetté nyilvánítottak.

(2) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszűntetését az önkormányzatnál bárki kezdeményezheti, ennek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, pontos címét, tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját (továbbiakban tulajdonos).

b) A védetté nyilvánítás, illetve megszűntetés indoklását.

(3) A helyi értékké való nyilvánításról, az önkormányzat külön rendeletben dönt, amelyben meghatározza a védendő területeket és egyedi létesítményeket és a tulajdonosra, illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségeket. A helyi értékekről az önkormányzat nyilvántartást[20] vezet.

(4) A védettségről szóló döntésről tájékoztatni kell a kezdeményezőt és a tulajdonost.

(5) A helyi egyedi védettség fennállásának, illetve annak megszűntetésének tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

A helyi egyedi védelemre vonatkozó előírások

30.§

(1) A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő.

(2) Az egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások:

a)

b) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia.

c) Épületben tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai homlokzaton a tetőtéri ablak nem létesíthető.

d) Az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl.: parabola, klíma).

e) A védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.

f) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó.

(3) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után, a meglévő épület dokumentálása esetén engedélyezhető.

Táj- és természetvédelem

31.§

(1) A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozó területeken, illetve annak részeként nyilvántartott területeken, valamint helyi védett és helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel, illetve az értékvédelemmel összefüggő rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.[21]

(2) A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek - a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak, a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető.[22]

(3) A "Natura 2000" Nemzeti Park Igazgatósága által meghatározott[23] területeket érintő használatmódosítás és építés csak a Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetve történhet.[24]

(4) A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását, területi hiányának pótlását, bekapcsolását az országos hálózatba. A 10 ha területnagyságot meghaladó ökológiai folyosóhoz tartozó területet érintő, mezőgazdasági célú jelentős változtatások a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat kötelesek. Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Tervet meghatározó törvény védi a terület jellegét jelentősen megváltoztató, a természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait károsan befolyásoló, más célú változtatásoktól.[25]

(5) A területen különös gonddal kell óvni a természetet, kiemelten a természet közeli állapotú területeket, értékes élőhelyeket (nádasok, vízpartok és medrek). Erdőterületen kívüli, egyedi fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.

(6) A kivitelezések során a környezetminőség szempontjából értékes, meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell.

(7) A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

b) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság - az önkormányzat környezetvédelmi tanácsadójának véleménye alapján, illetve szükség esetén szakértő (kertépítész, erdész, kertész) bevonásával - meghatározza.

c) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

d) A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni..

(8) A meglevő értékes növényzet védelme érdekében építési engedélyben a geodéziailag bemért helyszínrajz alapján az építési hely módosítandó, terepszint alatti beépítés esetén a védendő növényzet gyökérzónáját figyelembe kell venni, a gyökérzóna által érintet területen terepszint alatti építmény nem engedélyezhető.

(9) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is.

(10) A zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások elleni védekezésre, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására - megfelelő hely rendelkezésre állása esetén - többszintes telepítésű védő zöldsávot, "biofalat" kell létesíteni. "Biofal" létesítése csak táj-, illetve kertépítészeti terv alapján történhet.

Természeti érték helyi védelmének általános szabályai[26]

32.§

(1) Helyi védelem alá vonandók azok a természeti értékek, természetközeli állapotú területek, amelyek a község területén településképet meghatározó-, tájképi értéket képviselő faegyedek, fasorok, zöldfelületek, egyedi tájértékek, illetve az élő környezet, az élővilág olyan egyedi értékei, élőhelyei, ökológiai elemei, amelyek védelmet igénylő természeti ritkaságok, vagy ezen egyedeknek és életközösségeinek élőhelyet biztosító területek, amelyek védelméről első lépésként önkormányzati rendelettel helyi védetté nyilvánítással szükséges gondoskodni.

(2) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszűntetését az önkormányzatnál bárki kezdeményezheti, ennek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, pontos címét, tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját (továbbiakban tulajdonos).

b) A védetté nyilvánítás, illetve megszűntetés indoklását.

(3) A helyi értékké való nyilvánításról, az önkormányzat külön rendeletben dönt, amelyben meghatározza a védendő területeket, egyedi értékeket és a tulajdonosra, illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségeket. A helyi értékekről az önkormányzat nyilvántartást[27] vezet.

(4) A védettségről szóló döntésről tájékoztatni kell a kezdeményezőt és a tulajdonost.

(5) A helyi egyedi védettség fennállásának, illetve annak megszűntetésének tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Záró rendelkezések

33.§

(1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet jóváhagyásával egyidejűleg Felpéc községi önkormányzat képviselő-testületének 6/1996. (VI:25.) számú rendelete Felpéc község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről, valamint az ennek módosításáról szóló Felpéc Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2003. (IX.22.) rendelete hatályát veszti.

(3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

......................................... ..........................................

Csete Gyuláné polgármester P.H. Kerekes Tibor jegyző

Kihírdetve: 2005.május 19-én

Kerekes Tibor jegyző

VIII. Függelék

I. Régészeti terület

nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete:

az azonosított lelőhelyekkel érintett területek az alábbiak (lelőhelyenként a helyrajzi számok):

1.) 0187/7-8, 11.

2.) 0187/8, 40.

3.) 0187/11, 15-16.

4.) 0187/10, 34-37.

5.) 0193/6.

6.) 0202/12,17-18.

7.) 0202/12-16.

8.) 416.

9.) 406.

10.) 445-449.

11.) 386; 388; 389/2.

12.) 457-459; 482; 494; 496; 509-511.

13.) 369/1.

14.) 345.

15.) 05/3-27; 567; 569/1-3; 571-573; 576-580; 581/1; 589.

16.) 05/30-35; 012/2; 013/6; 592; 597-599; 602/1-2; 603/1-2.

17.) 013/6, 14; 018; 019/16-17; 602/1-2; 603/1-2; 676-682.

18.) 019/9-14.

19.) 013/2, 4, 9-10, 12-15.

20.) 028/51.

21.) 0227/11-13; 0235/7-8; 0248.

22.) 0253/17-18.

23.) 804-805; 807.

24.) 0216; 0217/1; 0267/4-5.

- régészeti érdekű terület:

Mivel a nyilvántartásban szereplő lelőhelyek egy része nem lokalizálható teljes bizonyossággal, azokat a területeket, ahol ezek, továbbá a földrajzi adottságok és az adatgyűjtés során szerzett információk alapján egyéb lelőhelyek feltételezhetők:

  • a Sokorói-Bakony-ér keleti oldala 4-500 m szélességben, beleértve a belterületet is,
  • a Gyömörei-vízfolyás és a Felpéci-csatorna mellett 4-500 m széles sávban,
  • Hali-puszta területén lehet lokalizálni a középkori Hal falut, ezért az azonosított lelőhelyek területén kívül a térképen jelölt rész.

II. Építészeti értékek

Műemléki védelem alatt álló művi érték:

megnevezés

cím

hrsz


Evangélikus templom

Dózsa György utca

388


Római katolikus templom

Táncsics Mihály utca

15


zsellérház

Táncsics Mihály u. 18.

24


Műemléki környezet által érintett ingatlanok:

Evangélikus templom 386, 387, 318, 317, 316, 389/1, 389/2, 368/1, 368/2, 453, 452, 451

Római katolikus templom: 12, 14, 154, 153, 16/2

Zsellérház:23, 25, 58, 57

Helyi védelem alatt álló művi értékek:

1350/2 hrsz-en található présházpincék a szabályozási terven jelölteknek megfelelően.

megnevezés

cím

hrsz


Népi lakóház

Táncsics Mihály u. 8.

19


Népi lakóház

Táncsics Mihály u. 16.

23


Kultúrház

Dózsa Gy. u. 2.

452


Helyi védelemre javasolt művi értékek:

megnevezés

cím

hrsz


Népi lakóház

Szabadság u. 67.

208/3


Népi lakóház

Kossuth Lajos u. 28.

608


III. Táj- és természetvédelmi területek

Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozó területek:

Siseki ősborokás, Tényői határ menti erdőtömb a 19/1992. (XI. 6.) KTM rendelet alapján (az érintett hrsz-i számok a NP adatszolgáltatása alapján): 0132/4-5, 0132/7-21, 0154/3, 0154/16-17, 0156/1, 0200/2a,b,c, 0202/4-8, 0202/12a,b,c, 0202/13-15, 0202/16a,b, 0202/17a,b, 0202/18a,b, 0202/19-20, 0202/22, 0202/23a,b, 0235/2-9, 0235/10a,b,c,d, 0235/11.

NATURA 2000 területei:

027, 028/48-51, 055/1-2, 056-058, 062-064, 074/6, 078, 079/1-3, 080, 081/1, 084/2, 086, 089, 091, 092/1, 0121/60, 0122/6, 0125/2, 0127-0131, 0132/4-21, 0133, 0134/8-9, 0134/11-13, 0134/25-26, 0134/28-29, 0135/3, 0136/1-2, 0137, 0139/2-3, 0142/2, 0142/31-32, 0154/2-3, 0154/11, 0154/13-25, 0156/1, 0157, 0176, 0200/2, 0202/4-8, 0202/12-20, 0202/22-23, 0205, 0235/2-5, 0235/7-11 hrsz-ok

Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó területek

Helyi védelemre javasolt természeti értékek, faegyedek:

- Az evangélikus templom kertjében lévő két idős vadgesztenye fa (bokréta fa)

- Az evangélikus templom előtti tér faegyedei

- A római katolikus templom kertjében lévő két idős hársfa

- Az óvodakert az idős faállománya miatt

IV. A közúthálózat elemeinek a tervezési osztály besorolása:

4 Országos mellékút: 8307 j. összekötő út (meglévő) K.VI.B, B.V.c-C, 8308 j. összekötő (meglévő) K.VI.B, B.V.c-C

4 Feltáró kiszolgáló utak: földút K.VIII.C

4 Egyéb kiszolgáló utak: Az összes egyéb bel-, és külterületi út. (meglévő) B.VI.d.D

4 Gyalogút B.X.

V. A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások:

1. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

a) belterületen és kiskertes mezőgazdasági területen:

-szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 méter,

-3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter,

-3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter,

b) külterületen a kiskertes mezőgazdasági terület kivételével:

-gyümölcs faiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter,

-minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter,

-birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter,

-törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter,

-vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter,

-cseresznyefa esetében 5,00 méter,

-dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter,

c) mezőgazdasági területen, amennyiben a szomszédos földterület kiskertes mezőgazdasági, vagy szőlő terület akkor szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

- 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter,

- 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 méter,

- 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter,

- fa esetében 8,00 méter.

2. közút és vasút területén - szőlőtől és kiskertes mezőgazdasági területtől - minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).

[1] A TÉR-t-REND Kft. által 2005-ben készített szabályozási tervlapjai

[2] Amennyiben a módosítás terület felhasználást, illetve belterületi határt érint, az Étv. figyelembevételével a szerkezeti tervet is módosítani kell.

[3] Lásd: Étv. 27.§

[4] 45/1997. (XII.29.) KTM rendelet 5.§.

[5] ajánlott segédlet: a "Magyar Építész Kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatás és díjszámítási szabályzata" II. rész 2.1. pontja

[6] lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, valamint Étv. 23, 24 §.

[7] a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz mellékletének 7.2 pontjában meghatározott nagylétszámú álattartásra vonatkozó határértékek figyelembevételével

[8] a 11/1984 (VIII. 22.) IpM rendelet

[9] OTÉK szigorítás: üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

[10] lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, Étv.

[11] OTÉK 16.§ (2) szűkítése

[12] OTÉK 16.§ (2) 4. pontjában meghatározott

[13] Evt.) 15. § (1) és a 16. § (1) és Evt. 10. §-ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9, 10 szakaszai

[14] Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.

[15] OTÉK és az ágazati szabványok betartandók

[16] A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet meghatározása szerint

[17] A természetvédelemről szóló törvény vonatkozó előírásai

[18] A száraz zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik.

[19] Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

[20] a 66/1999.(VIII. 13.) FVM rendelet 8. §-a szerint.

[21] A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozó területek helyrajzi számos jegyzékét az I. számú függelék tartalmazza.

[22] A természet védelméről szóló törvény előírásai szerint.

[23] Natura 2000 a védelmet és a területi lehatárolást tartalmazó országos rendelet tárcaközi egyeztetés alatt

[24] A tervezett Natura 2000 területek helyrajzi számos jegyzékét a II. számú függelék tartalmazza.

[25] Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó területek helyrajzi számos jegyzékét a III. számú függelék tartalmazza.

[26] A helyi védelemre javasolt természeti értékek, faegyedek jegyzékét a IV. számú függelék tartalmazza

[27] a 66/1999.(VIII. 13.) FVM rendelet 8. §-a szerint.